Lázár János: a legnagyobb munkaerő-tartalék az államban van
Debrecen, 2017. február 24., péntek (MTI) - Lázár János szerint a legnagyobb hazai munkaerő-tartalék az "államban van". A Miniszterelnökséget vezető miniszter erről péntek este beszélt a hajdú-bihari kereskedelmi és iparkamara által rendezett gazdasági fórumon Debrecenben.
Ma Magyarországon 4,4 millió munkavállaló van - számuk
decemberben 137 ezerrel nőtt, és nem a közfoglalkoztatottak körében
-, de még így is 1-1,2 millió ember az államtól kapja a fizetését,
ami elég nagy terhet jelent - mondta a tárcavezető.
Hozzátette: Magyarországon az összes foglalkozatott 20 százaléka
dolgozik az állami szférában, miközben a visegrádi országokban ez az
arány 13 százalék, Németországban pedig 8 százalék.
A következő öt évben "keményen csökkenteni kell" az állami
munkavállalói létszámot - jelentette ki a miniszter.
Lázár János azt mondta, van értéke annak, hogy növekszik az
adófizetők száma, amiben döntő szerepe van a munkaalapú
társadalomnak. A kormánynak az a célja, hogy "jelentősen csökkentse
a közfoglalkoztatottak számát piaci munkahelyekkel".
A miniszter ugyanakkor felvetette a közmunkaprogram
közbiztonsági hatását: bevezetése óta ugyanis évi 450 ezerről 200
ezerre csökkent a bűncselekmények száma az országban.
Lázár János a vállalkozói-gazdasági fórumon kitért a
versenyképesség kérdésére. Megítélése szerint javítani kell az állam
versenyképességét "a bürokrácia és a bürokraták csökkentésével", a
társadalom versenyképességét a hatékonyabb munkával és a munkaerő
képzésével, a gazdaság versenyképességét technológiai
fejlesztésekkel.
Magyarország versenyképességét 20-30 éven át az alacsony bérű
munkaerő jelentette, aminek véget kell vetni, és béreket kell emelni
- jegyezte meg, tarthatatlannak nevezve, hogy mintegy egymillió
munkavállaló minimálbéren van bejelentve az országban.
Most először van olyan helyzet, hogy az európai uniós források
nagy részét nem állami költekezésre, hanem 60 százalékát
gazdaságfejlesztésre fordítják, és az állam szabályozási eszközökkel
támogatja a versenyképességet - mondta.
Fontosnak nevezte, hogy kutatás-fejlesztésre eddig 480 milliárd
forintot fordítottak ebben a ciklusban, de - mint mondta - ezen az
összegen emelni kell.
Elmondta azt is, hogy húsz megyei jogú várossal kötött
megállapodás értelmében 2300 milliárd forinttal támogatják a helyi
fejlesztéseket, ebből 1000-1200 milliárd hazai forrás.
Lázár János előadásában kitért arra, hogy "Budapestnek nem
kellett az olimpiára ezer milliárd forint fejlesztési forrás", így
abból a vidék fejleszthető. Megemlítette a Kassát, Miskolcot,
Debrecent és Szegedet összekötő négysávos autóút tervét, amelyet
2021-ig építenek meg 450 milliárd forintos hazai forrásból.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter elismeréssel szólt
Debrecen pályázati aktivitásáról: a 2007-2013 közötti európai uniós
költségvetési ciklusban 2500 nyertes pályázatra 245 milliárd forint
támogatás érkezett a városba, a mostani ciklusban ennek el kell
érnie a 340-350 milliárd forintot.
Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere a fórumon
elmondta: az Új Főnix terv keretében 200 milliárd forint fejlesztési
keret áll rendelkezésükre, a munkálatok már megkezdődtek,
"háromnegyed év múlva az egész város építési terület lesz".
Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem (DE) rektora "Debrecen
egyedi innovációs modelljének" nevezte a város, az egyetem és a
gazdasági kamara szoros együttműködését, amelynek már termékekben
megjelenő konkrét eredményei vannak.
Lázár János a debreceni gazdasági fórum mintegy százötven
résztvevője előtt kijelentette: "a kormány Debrecen városára úgy
tekint, mint a magyar világ keleti fővárosára", és mindenben
támogatja törekvéseit.
(FOTÓ)