MNB: az államháztartási hiány maastrichti kritériuma 2017-2018-ban is teljesülni fog

    A jegybank csütörtökön a honlapján tette közzé féléves elemzését az államháztartási folyamatokról, amelyben kiemelték: az alacsony hiány és a kedvező makrogazdasági folyamatok következtében folytatódik a GDP-arányos államadósság 2011 óta tartó csökkenése. Az államadósság-ráta éves csökkenésének mértéke összhangban van az alaptörvény adósságszabályával, a stabilitási törvény adósságképletével, valamint az uniós maastrichti adósságszabállyal.

    Az idén a kormányzati szektor eredményszemléletű hiánya (ESA-deficit) az Országvédelmi Alap felhasználásától függően a GDP 1,8-2,1 százalékos sávjában lehet, és az MNB megjegyezte, hogy a költségvetési törvény elfogadásakor feltételezett 2,4 százaléknál alacsonyabb hiányráta alakulhat ki a GDP 0,3 százalékát kitevő szabad tartalékok teljes elköltése mellett is. A központi alrendszer pénzforgalmi hiányára az MNB júniusi Inflációs jelentésében a költségvetési törvényben szereplőnél 175 milliárd forinttal, a GDP 0,5 százalékpontjával magasabb deficit szerepelt.

    Az MNB előrejelzése szerint az idén 3,6 százalékos GDP-növekedés mellett 0,9 százalékponttal csökkenhet az adósságráta. 2018-ban az Országvédelmi Alap törlésével 2,4 százalékos hiány alakulhat ki, ami a GDP a jegybank által várt 3,7 százalékos növekedés mellett ismét 0,9 százalékpontos adósságcsökkenéshez vezethet. Az adósságráta mérséklődése tehát még egyes kockázatok realizálódása, kedvezőtlenebb gazdasági feltételek mellett is elérhető - írták.

    Az államháztartás unós módszertan szerinti GDP-arányos bruttó adóssága a 2016. végi 74,1 százalékról előrejelzésük szerint - változatlan, 2016. végi 311,0 forint/eurós árfolyammal számolva - 2017-ben 73,2 százalék körüli szintre csökken, majd 2018 végére tovább mérséklődik 72,3 százalékra. Az adósságráta érdemi, évenkénti közel 1 százalékpontos csökkenését az alacsony költségvetési hiány és a dinamikus gazdasági növekedés egyaránt támogatja. Az alacsony hozamkörnyezet és az államadósság-ráta mérséklődése miatt évről-évre csökkennek a kamatkiadások, ami egyre nagyobb mozgásteret biztosít a költségvetés számára - áll a jelentésben.

    Az MNB szakértői szerint a maastrichti módszer szerinti államadósság alakulására pozitív kockázatot jelent a helyi önkormányzatok jelentős többlete. Pozitívabbnak ítélik meg az önkormányzatok gazdálkodását is a költségvetésben szereplőnél: az alrendszer pénzforgalmi egyenlege például az MNB szerint 442 milliárd forinttal lehet kedvezőbb a törvényi előirányzatnál. A jelentős eltérést az uniós előleg kifizetések okozzák, az alrendszer 350 milliárd forintnyi uniós előleget kaphat a központi költségvetéstől - írták. Ezen túlmenően a kedvező 2016. évi bázis is növelheti az önkormányzatok egyenleg-többletét, mivel az uniós előlegek nélkül számított pénzforgalmi egyenleg tavaly meghaladta a 120 milliárd forintot.

    A helyi önkormányzatok egyenlege 2018-ban is többlettel zárhat, a helyi önkormányzatok egyenlegének előirányzata 203 milliárd forintos többletet tartalmaz.    Az elemzés kitér arra: a tervezés során a kormányzat azzal számolt, hogy az önkormányzati alrendszer bevételei összességében 7 százalékkal növekednek a 2017-es tervszámokhoz képest, miközben az alrendszer kiadásai 1 százalékkal csökkennek. A jegybanki szakértők várakozásai szerint a kiadásokon belül moderált lesz a személyi juttatások növekedési üteme, valamint csökkennek az önkormányzati alrendszer felhalmozási kiadásai. A jegybanki előrejelzés mintegy 50 milliárd forinttal kedvezőbb egyenleg kialakulását feltételezi, mert az önkormányzatok uniós forrásfelhasználásánál kisebb növekedési ütemmel számolnak, mint a tervszámok.

    Közölték: az MNB prognózisa szerint a teljes előrejelzési horizonton, tehát 2017-ben és 2018-ban is teljesülni fog az alaptörvény adósságszabálya.