Müncheni konferencia - NATO-főtitkár: az Európai Unió nem tudja megvédeni Európát
Berlin, 2018. február 16., péntek (MTI) - Az Európai Unió (EU) egyedül nem tudja megvédeni Európát, és védelmi képességeinek fejlesztése lehetőségek mellett kockázatokat is hordoz - jelentette ki a NATO főtitkára pénteken az 54. Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián (MCS).
Jens Stoltenberg hangsúlyozta: az EU védelmi képességének
erősítése azzal a kockázattal jár, hogy "gyengíti a transzatlanti
köteléket, megkettőzi mindazt, ami a NATO-ban már megvan és
diszkriminálja a NATO EU-n kívüli tagjait".
Mint mondta, már csak földrajzi okokból is nehezen képzelhető el
Európa védelme Norvégia, Törökország és az EU-ból távozó
Nagy-Britannia nélkül, és a kontinens hathatós védelemhez továbbra
is elengedhetetlennek tűnik az Egyesült Államok és Kanada
hozzájárulása.
Azonban a kockázatok kiiktatásával az EU védelmi képessége nagy
lehetőség a NATO számára - tette hozzá az észak-atlanti szövetség
főtitkára, rámutatva, hogy az EU polgárainak 90 százaléka
NATO-tagországban él. Kiemelte, hogy az EU-s terveket úgy kell
kivitelezni, hogy ne a NATO "alternatívája", hanem a szövetséget
"kiegészítő" képződmény alakuljék ki.
Jens Stoltenberg hangsúlyozta, hogy az utóbbi években megjelent
aggodalmak ellenére a NATO továbbra is "a legerősebb, a
leghatékonyabb és legmegbízhatóbb szövetség, amelyet valaha látott a
világ".
Ezt mutatja többek között, hogy az Egyesült Államok nem fordult
el Európától, hanem éppen ellenkezőleg, erősítette jelenlétét, és
egyre több tagállam közelíti védelmi kiadásait az elvárt szinthez, a
hazai össztermék (GDP) 2 százalékának megfelelő összeghez.
Rámutatott, hogy 2014-ben mindössze 3 NATO-tag teljesítette ezt az
elvárást, az idén viszont már várhatóan 8 tagállam, 2024-re pedig
legkevesebb 15 tagállam.
A NATO főtitkára hangsúlyozta, hogy a hidegháború után ismét
komoly veszélyforrássá váltak a nukleáris fegyverek. Mint mondta, a
szövetséget erősen nyugtalanítja az orosz nukleáris erő
modernizációja, és az, hogy Moszkva a korábbinál nagyobb
jelentőséget tulajdonít az atomfegyvereknek a katonai
stratégiájában.
A NATO elvárja Moszkvától, hogy adjon részletes és átlátható
tájékoztatást törekvéseiről - mondta Jens Stoltenberg. Ezzel
kapcsolatban hangoztatta, hogy meg kell védeni a közepes
hatótávolságú nukleáris erőkről (INF) megkötött szerződést.
A Nyugat szerint Oroszország megsérti az INF-szerződést új
fejlesztésű rakétarendszerével, amellyel nukleáris csapást lehet
mérni Európára. Azonban Jens Stoltenberg szavai szerint a NATO-t
nemcsak az orosz törekvések, hanem Irán és Észak-Korea tevékenysége
is aggasztja. Hangsúlyozta, hogy a NATO mindig is az atomfegyverek
nélküli világért küzdött, viszont "amíg léteznek atomfegyverek,
addig a NATO is nukleáris fegyverekkel rendelkező szövetség lesz,
mert nem biztonságos világ az olyan világ, amelyben Oroszországnak,
Kínának és Észak-Koreának vannak atomfegyverei, a NATO-nak pedig
nincsenek".