OGY - Krónika 5. rész (vasúti árufuvarozás, CETA)

    Nemzetközi vasúti árufuvarozásról szóló megállapodás

    Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára felidézte: a megállapodást a kelet-európai, volt szocialista országok az egymás közötti vasúti forgalom szabályozására kötötték még 1951-ben, majd Magyarország 1991-ben kilépett az egyezményből, és 2001-ben csatlakozott újra. Hozzátette: mivel 2015-ben érdemben módosították a megállapodást és mellékleteit, ezért ismételten szükségessé vált, hogy egységes szerkezetben kihirdessék az egyezményt, amely már 2016-os változásokat is tartalmazza. A 2015-ös módosítások érintik a fogalom meghatározásokat, a terveken alapuló kötelező vasúti fuvarozást, a fuvarlevél tartalmai előírásait, a fuvarköltség és bírságok megfizetését, a fuvarozási határidőket, a feladó fuvarozó és az átvevő felelősségének kérdését, a kártérítés mértékét, illetve a megállapodás hivatalos nyelveinek felsorolását - ismertette.

    Az államtitkár támogatást kért a javaslathoz.

    Fidesz: szükséges a megállapodás elfogadása

    Manninger Jenő, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, feltétlenül szükséges a megállapodás léte, hiszen e nélkül a keleti irányú árufuvarozás esetében kétoldalú megállapodásokat kellene kötni, ami sokkal bonyolultabbá tenné a működést. A megállapodásnak nincs alternatívája - jelentette ki a képviselő, aki Fidesz-frakció nevében támogatásáról biztosította a javaslatot.

    MSZP: támogatjuk a javaslatot

    Heringes Anita, az MSZP vezérszónoka jelezte: az MSZP támogatja a javaslatot. Ugyanakkor érdekesnek nevezte, hogy a kormány idén májusban egyszer már benyújtotta az előterjesztést, majd azt visszavonta.

    A Jobbik támogatja a javaslatot

    Ander Balázs, a Jobbik vezérszónoka a vasút fejlesztése mellett érvelt a közúti fuvarozással szemben, és jelezte, a Jobbik támogatja a javaslatot. Szerinte 3000 milliárd forintos infratruktúrafejlesztésre lenne szükség csak a fő vonalakon, a mellékvonalakon pedig az "isten pénze nem lenne elég" arra, hogy ezeken mérhető vasúti árufuvarozási növekedés legyen. Hozzátette: minden esetben támogatják az infrakstruktúra fejlesztést, de csak akkor, ha ez nem jár együtt közpénzpazarlással és "nem a politikai hűbéresek zsebét dagasztja". A képviselő beszélt a vasutasok problémáiról és a bírálta a kormányt, amiért szerinte nem hallgatja meg a vasutasok panaszait, és nem jelenik meg a vasutasszakszervezetek ülésein.

    A munkásnyomorítás "egy elszabadult tehervonat erejével dübörög" a vasút területén is - fogalmazott.

    Államtitkári válasz

    Fónagy János válaszában a magyar vasút és a magyar gazdaság szempontjából jelentősnek nevezte törvényjavaslatot, és megköszönte a frakciók támogatását. Az MSZP felvetésére közölte: tavasszal valóban előterjesztették a javaslatot, azonban a nagy terjedelmű idegen nyelvű szöveg egyeztetése időigényes volt. A jobbikos hozzászólásra reagálva közölte: nyilvánvaló, hogy 7600 km-es vasúti hálózat fenntartása és fejlesztése jelentős költségeket igényel. A fejlesztések közül kiemelte a Budapest-Belgrád vasútvonat kétpályásítását és a balatoni déli pálya befejezett fejlesztését , valamint az északi oldal tervezett korszerűsítését. A szakszervezetekkel kapcsolatban azt mondta: államtitkárként szorgalmasan igyekszik eljárni minden olyan rendezvényre, amire meghívják.

    Mikola István a CETA mellett érvelt

    A parlament Kanada és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi egyezményt (CETA) aláírásával kapcsolatos álláspontról szóló vitával folytatta munkáját. A kormány előterjesztését ismertető Mikola István, a külgazdasági és külügyi tárca államtitkára emlékeztetett, hogy a tárgyalások öt év után, 2014-ben zárultak le. Hangsúlyozta, hogy a megállapodásban a tagállamok is szerződő felek lesznek, a hatályba lépéshez a nemzeti parlamentek jóváhagyása is szükségeses - közölte.

    Felhívta a figyelmet, hogy az aláíráshoz az ideiglenes alkalmazásra vonatkozó tanácsi határozattervezetek elfogadására is szükség van, de Magyarország ezekkel kapcsolatban általános fenntartást tett, amit eddig nem oldott fel. Magyarország a kezdetektől fogva támogatta a tárgyalásokat - emelte ki az államtitkár, aki ambiciózus, kiegyensúlyozott megállapodásnak nevezte a CETÁ-t. A megállapodás kereskedelmi és foglalkoztatási hatási hosszú távon várhatóan kedvezőek lesznek - közölte. Az egyezmény javít a magyar exportlehetőségeken, ösztönözheti a kis- és közepes vállalkozásokat az export növelésére - mondta.

    A CETA nyomán nem sérül a közegészségügyi, az állat és növényegészségügyi, a környezetvédelmi, a munkaügyi és szociális normák rendszere, miközben megmarad a tagállamok nemzeti szabályozási joga - mondta.

    Az egyezményben a munkaügyi és a környezetvédelmi fejezetek nem írják felül sem az EU, sem a tagállamok jogszabályait - emelte ki. A CETA nem kötelezi az EU-t vagy a tagállamokat a GMO-szabályozások megváltoztatására vagy liberalizálására - nyomatékosított.