OGY - Krónika 6. rész (azonnali kérdések)
Budapest, 2016. november 7., hétfő (MTI) - A letelepedési kötvényekről, a tanodák finanszírozásáról és a paksi sporttámogatásokról is kérdezték a kormányt hétfőn az azonnali kérdések során az Országgyűlésben.
MSZP: utasítottak-e ki orosz katonai hírszerzőt?
Demeter Márta (MSZP) arról beszélt, hogy a bőnyi
rendőrgyilkosság ráirányítja a figyelmet arra, hogy szélsőséges
militáns szervezetek fegyverhez juthatnak Magyarországon. Mint
mondta, több biztonsági forrás is megerősítette, hogy a tettes orosz
diplomatákkal tartott kapcsolatot, az orosz katonai hírszerzés pedig
a hozzá köthető weboldalon is megjelenik. Az ellenzéki politikus
kitért arra, hogy egy szomszédos országban is felvetődött az aktív
orosz titkosszolgálati tevékenység. Azt kérdezte, hogy utasítottak-e
ki Magyarországról diplomáciai fedésben dolgozó orosz katonai
hírszerző munkatársat, vagy tettek-e más, hasonló lépést.
Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti
államtitkára röviden azt felelte: tudomása szerint "nem történt
ilyen kiutasítás".
Jobbik: függesszék fel az összes kötvényforgalmazó tevékenységét!
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint miközben a kormány
folyamatosan lebegteti a letelepedési kötvények felülvizsgálatát,
egyes közvetítők még februárig garantálják azok lejegyzését. Ha
komolyan gondolják, miért nem teremtenek tiszta viszonyokat? -
kérdezte az ellenzéki politikus, aki azt kérte, hogy függesszék fel
valamennyi cég tevékenységét a felülvizsgálat ideje alatt.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter felvetette,
hogy a kötvényvásárlók 1 milliárd eurót és közvetítői díjakat
fizettek, kockázatot vállaltak egy finanszírozási gondokkal küzdő
országban és mindezért ötéves tartózkodási engedélyt kaptak. Mint
mondta, a felminősítések után Magyarország olcsóbban kapna hitelt,
mint egy éve, s meggyőződése, hogy ilyen körülmények között nincs
szükség erre a konstrukcióra. Ez nem azt jelenti, hogy gazdag
befektetőkre ne lenne szükség - jegyezte meg.
KDNP: mennyi pénz jut utak és kerékpárutak felújítására?
Szászfalvi László (KDNP) üdvözölte, hogy a kormány szeptemberben
2500 milliárd forintos közútfejlesztési programot hagyott jóvá.
Értékelése szerint a közutak 44 százaléka szorulna felújításra,
főleg az alsóbbrendű utakon nagy a lemaradás. Hozzátette: bízik
benne, hogy a befolyt útdíjakból nő a rekonstrukcióra fordítható
keret. A kormánypárti politikus emellett a kerékpárutak
felújításáról érdeklődött.
Tasó László, a nemzeti fejlesztési tárca közlekedéspolitikáért
felelős államtitkára válaszában kiemelte, hogy több mint 900
kilométernyi új gyorsforgalmi út épül, s 2022-re a hálózatsűrűség
meghaladja az uniós átlagot. A hazai költségvetésből 1270 milliárd
forintot tesznek az uniós források mellé, s jövő év elején 400
kilométernyi mellékút újul meg 44 milliárd forint értékben. Az
államtitkár arról is beszélt, hogy az elképzelések szerint a
közútkezelő veszi át a külterületi kerékpárutak kezelését, így az
egységes kezelés lehetővé teszi a további fejlesztéseket.
LMP: mikor lesz elérhető a tanodák pótkerete?
Ikotity István (LMP) elemi érdeknek nevezte a tanodák stabil
finanszírozását, ugyanakkor szóvá tette, hogy késve jelennek meg a
pályázatok. Szerinte olyan szervezetek nem jutottak forráshoz,
amelyek jól működtek. Azt kérdezte, mikor lesz elérhető a pótkeret
és mire lesz elég. Az ellenzéki politikus emellett az értékelések
nyilvánosságra hozatalát kérte és azt javasolta, hogy a tanodák
kapjanak normatív támogatást.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti
államtitkára azt válaszolta: senkinek nincs joga kétségbe vonni a
kormány elkötelezettségét, ugyanis 2010 óta megháromszorozódott a
tanodák száma, s 5 milliárd forinttal támogatták azokat. Mint
mondta, több mint 1000 pályázat érkezett, amelyek elbírálása időt
igényelt, s kódolható volt, hogy korábban működő szervezetek
kiesnek. Ezért két hét alatt új felhívást készítettek és újabb 2
milliárd forintot nyitottak meg, amelyre decemberben lehet pályázni
- ismertette.
MSZP: mikor oldják meg a paksi támogatásokat?
Heringes Anita (MSZP) úgy ítélte meg, hogy évtizedekig jól
működött a paksi atomerőmű támogatáspolitikája, amíg helyben hozták
meg a döntéseket. Most azonban nincsenek hosszú vagy középtávú
stratégiák sportegyesületek támogatására, térségfejlesztésre - tette
hozzá, arról érdeklődve, mikor várható ebben előrelépés.
Fónagy János, az NFM parlamenti államtitkára arról számolt be,
hogy idén májusban 100 millió, szeptemberben pedig további 30 millió
forintos szponzorálási szerződést kötöttek az Atomerőmű SE-vel, és
egy egyeztetést követően további 70 millió forintos igényt is
teljesítettek. Az egyesület amellett, hogy 200 millió forintot
kapott versenysportra, 76 millió jutott tömegsportra - tette hozzá,
jelezve, a további lépéseket Brüsszel Pakssal kapcsolatos döntése
után tudják meghozni.