OGY - Krónika 5. rész (azonnali kérdések)

    MSZP: miért nem csökken a lakossági gáz ára?

    A hétfői azonnali kérdések sorát nyitó Szakács László (MSZP) azt mondta, hogy 2014 augusztusa óta 60-70 százalékkal csökkentek az olajárak és az utóbbi két évben 40-50 százalékkal estek a földgázárak is. A képviselő bírálta, hogy ennek ellenére a lakossági gáz és távhő ára csak két éve változott utoljára. Hová lett a csökkenés okozta nyereség és miért fizet a kormány többet a gázért és az olajért, mint amennyit azokért a piacon kérnek? - kérdezte a politikus.

    Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azt felelte, a kormány mindenki számára érezhető módon segített, amikor a villamosenergia, a földgáz és a távhő árát egységesen, sávhatárok nélkül csökkentette.

    Egy októberi kimutatás alapján a lakossági villamosenergia átlagár az ötödik, míg a földgázár a második legalacsonyabb Európában. A rezsicsökkentések miatt a lakosság 2013. január 1. és 2015. december 31. között mintegy 577 milliárd forintot takarított meg a villany-, földgáz- és távhőszámlákon. A víz-, a csatorna-, a PB-gáz- és a hulladékdíj csökkentésének figyelembevételével 642 milliárd forint a lakosság összmegtakarítása - közölte.

    A Jobbik az ország biztonsági helyzetéről

    Gyöngyösi Márton (Jobbik) az ország biztonsági helyzetéről szólva azt mondta, hogy a letelepedési államkötvények semmilyen más célt nem szolgáltak, csak azt, hogy százmilliárd forintos hasznot hozzanak a kormány egyik miniszterének és az ő haveri körének. A szaúdi Ghaith Pharaonról pedig az Egyesült Államok nagykövetsége megállapította, hogy a férfi azonos azzal a személlyel, akit terrorizmus finanszírozása miatt köröz az FBI - tette hozzá. Véleménye szerint ennek alapján a titkosszolgálatok vagy nem működnek, ha pedig igen, akkor a miniszterelnök vagy az ő környezete "elfekteti" az információkat.

    Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszként azt mondta, az ország biztonságban van, a titkosszolgálatok mindent megtesznek annak érdekében, hogy megvédjék Magyarország érdekeit. Hangsúlyozta, hogy hétfőn a parlament nemzetbiztonsági bizottsága kihelyezett ülést tartott az Információs Hivatal épületében. Szavai szerint a képviselők itt részletes tájékoztatást kaptak arról, hogy az érintett szaúdi állampolgár hogyan jutott be Magyarországra és itt milyen tevékenységet végzett. Hangsúlyozta, a bizottsági ülésen tisztázódott, hogy a férfi törvényesen lépett be Magyarországra és itt törvényesen tartózkodott. Eközben a mai napig nem érkezett olyan információ az FBI-tól, amelyik alkalmassá tenné "az érintett személy" minden kétséget kizáró azonosítását - mondta.

    A vízumkérelemhez benyújtott dokumentumok nem ugyanazt a személyazonosságot tételezik fel, mint ami az Interpol-körözésben szerepel - közölte. Kérték az Egyesült Államok hatóságaitól, hogy a vízumkérelemben feltüntetett születési dátumot tegyék be a körözési papírokba, de az Egyesült Államok kormánya ezt nem tette meg, ezért a férfit nem lehet minden kétséget kizáróan azonosítani - mondta. A magyar hatóságok rendelkezésre bocsátott ujjlenyomat pedig azonosításra alkalmatlan minőségű - emelte ki, hozzátéve: májusban új adatot kértek az amerikaiaktól, de erre a kérésre a mai napig nem válaszoltak.

    LMP: ellentmondásos a trafikügyet lezáró dokumentum

    Hadházy Ákos (LMP) arról beszélt, hogy a trafikügyet lezáró ügyészségi dokumentum ellentmondásos. Kifejtette, hogy eszerint az általa nyilvánosságra hozott és kifogásolt szekszárdi pályázati döntést nem frakcióülés, hanem spontán folyosói beszélgetés előzte meg, amelyen a résztvevők nem akartak eldönteni semmit. Az anyag ugyanakkor később említést tett arról, hogy ő maga 40 perccel később érkezett a találkozóra - tette hozzá, felvetve, hogyan lehetséges ez.

    Polt Péter legfőbb ügyész válaszában arra kérte a képviselőt, hogy legközelebb jelölje meg, mire vonatkozik a kérdése, mert a "Segítsen Legfőbb ügyész úr!" című felvetésre így nem tud reagálni. Közölte: ennek utána kell nézni, jelentést kérni, s nem tartja jogosnak, hogy enélkül válaszoljon arra, hogy egy nyomozati irat egyik oldalán szereplő adat ellenkezik-e egy másik oldalon szereplővel. Jelezte azt is, hogy írásban megválaszolja a kérdést.

    Fidesz: hogyan hat a felminősítés?

    Bánki Erik (Fidesz) bírálta, hogy a Gyurcsány-Bajnai-kormány 2010 előtt 9,3 százalékra növelte a költségvetési hiányt, s csak IMF-hitellel tudta életben tartani a gazdaságot. Értékelése szerint ez és a folyamatos leminősítés riasztotta a befektetőket, azonban az elmúlt hat évben sikerült gazdaságpolitikai fordulatot végrehajtani, aminek ma már látható eredményei vannak. Ezek közé sorolta, hogy a nagy hitelminősítők felminősítették a gazdaság teljesítményét. A kormánypárti politikus ennek következményeiről érdeklődött.

    Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára hat év következetes és kemény munkájának tulajdonította a felminősítést. Az eredményt egyebek mellett a devizakitettség megszüntetésének, a munkahelyvédelmi akciótervnek és a rezsicsökkentésnek tulajdonította, emellett méltatta, hogy a Magyar Nemzeti Bank elindította a növekedési hitelprogramot, miután a bankok nem finanszírozták a gazdaságot.