Potápi: minden vegyes házasságban született gyermeknek kell magyar oktatás
Budapest, 2018. február 17., szombat (MTI) - A kormány célja, hogy minden vegyes házasságban született gyermek járhasson magyar bölcsődébe, óvodába, különben "elvesznek" a magyarság számára - mondta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szombaton Budapesten, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége által szervezett családi naphoz kapcsolódó konferencián.
Az Országházban tartott konferencián a magyar kisebbség
helyzetét és a megmaradás lehetőségeit vitatták meg határon túli
szervezetek vezetői.
Potápi Árpád János hangsúlyozta, a fogyás ellenére 15-16 milliós
magyar nemzetről beszélhetünk, ebből az országhatáron túl, a
Kárpát-medencében él 2-2,5 millió magyar, és ugyanennyi a világ más
tájain.
Hozzátette, a kormány számára fontos, hogy a határon túli
magyarok megőrizzék magyarságukat, ezért támogatják a határon túli
magyar régiók egészségügyi intézményeit, többek között szeretnék
kiterjeszteni a védőnői hálózatot az egész Kárpát-medencére. Az
óvodafejlesztési programról azt mondta, az első átadások
megtörténtek, a "nagy bumm" 2018-2019-ben várható.
Az államtitkár elmondta, támogatják a magyar vállalkozásokat is.
Egy átlagos határon túli magyar kisvállalkozó ugyanis 90 százalékban
magyar embereket foglalkoztat, környékbeli magyar üzletemberekkel
alakít ki üzleti kapcsolatot, és elsősorban magyar cégekkel üzletel.
Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a népesedésért és a
családokért (KINCS) vezetője arról beszélt, január 1-je óta
igényelhetik a határon túliak is az anyasági támogatást és a
babakötvényt. Az anyasági támogatás egyszeri, 64 125 forintos
támogatás, amelyet az eltelt másfél hónapban több mint ezren
igényeltek, ez felülmúlja várakozásaikat - mondta.
Hozzátette: a legtöbb, 823 igénylés a Kárpát-medencei magyar
területekről érkezett - ebből 605 Romániából -, de igényelték
Iránból és Új-Zélandról is. A babakötvény egyszeri összege 42 500
forint, amely az infláció felett 3 százalékkal kamatozik.
Balogh Lívia, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári
szervezetének elnöke arról beszélt, ez a nemzetrész van a legnagyobb
veszélyben, a kelet-ukrajnai konfliktus után megerősödtek az
asszimilációs törekvések az országban. Rámutatott: a múlt ősszel
elfogadott oktatási törvény a kárpátaljai magyar közoktatás
kivégzéséről szól. Véleménye szerint ez pedagógiai kérdés, amelyre
politikai választ adtak Ukrajnában, és megköszönte a magyar kormány
fellépését az ügyben.
Egy felmérésre hivatkozva azt mondta, 17-18 ezer kárpátaljai
magyar dolgozik és 2000-2500 diák tanul külföldön. A
munkaerő-migráció 50 százaléka Magyarországot tekinti célországnak,
30 százalék indul Csehországba.
Felhívta a figyelmet arra, az erős anyaországi nemzetpolitika a
határon túli nemzetrészekben is erős identitást eredményez, a gyenge
pedig gyengét. Szavai szerint az anyaország nem csak morálisan, de
anyagilag is segíti a kinti magyarokat. Magyarországtól
oktatási-nevelési támogatást 21 ezer család kap a magyar iskolába
beiskolázott gyermekek után, gyermekétkeztetési támogatásban csaknem
ötezer gyermek részesül.
Menyhárt József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnöke
felhívta a figyelmet arra, ha a felvidéki magyarság elhiszi, hogy a
továbbiakban csak akkor erősödik, ha nyelvet vált, akkor az
asszimiláció felgyorsul. Kitért arra, a felvidéki magyarság tábora
430-450 ezres, de a magyar nemzetiséget bevallóknál többen beszélik
a nyelvet, ugyanis sokan nem vállalják bátran magyarságukat, tartva
a hátrányos következményektől.
Szólt arról is, hogy tavaly 58 felvidéki magyar óvoda újult meg
a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programban, és a tervek szerint
további 95 óvodával erősödhetnek. Kiemelte, hogy a gazdaságélénkítő
program a Felvidéket is elérte, és hiszik, hogy ezáltal is "erősödik
a szövet, ami megtartja a felvidéki magyarságot".
Szabó Ödön, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselőházi
frakcióvezető-helyettese arról beszélt, jogbiztonság, gazdasági
biztonság és kisebbségi biztonság kell ahhoz, hogy a kisebbség
megmaradjon. A jogbiztonságról szólva azt mondta, Romániában
jelenleg nem törvényeket, hanem igazságszolgáltatást használnak
arra, hogy a kisebbségi jogokat elvegyék, ugyanakkor azonban néhány
kérdésben - mint a marosvásárhelyi iskola újraalapítása - tudtak
"előrelépni".
A frakcióvezető-helyettes kiemelte a gazdaságélénkítő program
jótékony hatását, a kisebbségi biztonságról pedig azt mondta, ahol a
kisebbség többségben van, ott biztonságban érzik magukat, de ahol
szórványban, kisebbségben vannak, a nacionalista hangulatban a
kisebbségi biztonság sérülhet. Ugyanakkor fontosnak nevezte a
diszkriminációs tanács működését.
A politikus a hallgatók támogatását kérte a Minority Safe Pack
európai polgári kezdeményezéshez, hogy április 3-ig összegyűljön az
egymillió támogató aláírás és európai jogvédelmet tudjanak szerezni
az őshonos kisebbségeknek.
A konferencián Zámbori Soma színész és felesége, Fazekas Rita
mediátor, a Házasság hete "arcai" tizenhárom - jubiláló -
házaspárnak adták át az emléklapot.
(FOTÓ)