Szaakasvili bejelentette lemondási szándékát az odesszai kormányzói tisztről
Kijev, 2016. november 7., hétfő (MTI) - Miheil Szaakasvili volt grúz elnök hétfői sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy lemond Ukrajna Odessza megyei kormányzójának tisztéről.
Szaakasvili elhatározását bejelentve azzal vádolta Petro
Porosenko ukrán elnököt, hogy bűnszövetkezeteket és szeparatista
nézeteket vallókat támogat és juttatott pozícióba a dél-ukrajnai
megyében. "Mi a különbség az ukránok számára abban, hogy Porosenko
vagy Janukovics rabolja ki őket?" - jelentette ki ukrán hírforrások
szerint feldúltan Szaakasvili.
Leszögezte, hogy amikor elvállalta a kormányzói tisztet,
Odesszában olyan fejlődést akart elérni, mint Grúziában Batumi
városában. "Ám Batumi csak azután emelkedett fel, hogy a fővárosból,
Tbilisziből eltávolítottuk a korrupt tisztségviselőket" - jegyezte
meg. Állítása szerint a kijevi vezetésben "ellopták" azokat a
pénzeket, amelyek az általa irányított megyét illették volna meg, és
amelyekből a fejlesztéseket - beleértve nagyszabású útépítési
projekteket - meg akarta valósítani.
A kormányzó szavai szerint az utolsó csepp a pohárban az volt,
hogy a közelmúltban nyilvánosságra került - elektronikus úton
közzétett - vagyonbevallásokban, mint fogalmazott, egyes
tisztségviselők gátlástalanul elismerik, hogy milliárdjaik vannak
készpénzben.
A sajtótájékoztatón Szaakasvili kijelentette, hogy mindebből
elege lett. Leszögezte viszont, hogy nem vonul vissza a közélettől,
csak más formában folytatja a küzdelmet. "Az a katona vagyok, aki
addig megy, amíg bír, azután pedig addig, amíg kell. Nem adom fel,
ne reménykedjen senki abban, hogy megszabadulhat tőlem" -
hangoztatta.
Hétfőn számolt be az ukrán sajtó arról, hogy az Odessza megyei,
szintén grúz nemzetiségű rendőrfőnök, Hiorhi Lortkipanidze
benyújtotta lemondását. Korábban őt Szaakasvili úgy jellemezte, hogy
az "első rendőrfőnök volt Ukrajnában, aki nem fogadott el
kenőpénzt".
Szaakasvilit tavaly május végén nevezte ki az ukrán elnök
Odessza megye kormányzójává. A politikus vezető szerepet játszott a
2003-as grúziai rózsás forradalomban. 2004. január 25-től lett
Grúzia elnöke, 2008-ban pedig újraválasztották, és 2013-ig ismét ő
volt az ország államfője. Ezután külföldre távozott. Hazájában több
ügyben is vádat emeltek ellene. 2015 májusában, mielőtt kormányzóvá
nevezték volna ki, ukrán állampolgárságot kapott.