Szijjártó: Ukrajnában újabb csapást készítenek elő a nemzeti kisebbségekkel szemben
Budapest, 2018. április 24., kedd (MTI) - Ukrajnában "példátlanul aljas és előre megtervezett" módon lépnek fel a nemzeti kisebbségekkel szemben, az ukrán elnök a parlamenttel együtt lépésről lépésre veszi el a nemzeti kisebbségek szerzett jogait, miközben egy nemzetközi hazugságkampányban magukat a geopolitika áldozatának állítják be, és a nemzetközi jog betartóinak tüntetik fel - hangoztatta a külgazdasági és külügyminiszter budapesti sajtótájékoztatóján kedden.
A miniszter felidézte: a kisebbségi jogokra az "első csapás" az
oktatási törvény volt, amelyben jelentősen korlátozták a nemzeti
kisebbségek jogait a saját nyelvük tanulásában, és a nemzetközi
nyomás ellenére a mai napig nem kezdett erről egyeztetést Ukrajna a
magyar nemzeti közösséggel.
A "második csapásnak" a nyelvtörvény alkotmányellenessé
minősítését nevezte, és ezzel kapcsolatban jelezte, jelenleg három
új nyelvtörvény-javaslat van az ukrán parlament előtt, "egyik
rosszabb a másiknál". Példaként említette, hogy jelenleg 10
százalékos aránynál lehet használni a nemzetiségi nyelvet, ezt 33
százalékra emelnék, ami drámaian korlátozná a nemzeti kisebbségek
jogait.
A "harmadik csapás" a miniszter szerint az, hogy az ukrán elnök
sürgősséggel kezdeményezte a kettős állampolgárság szankcionálásáról
szóló törvény elfogadását.
Szijjártó Péter azt mondta: miközben Ukrajna a NATO-ba
igyekszik, azt akarják elérni, hogy ha valaki egy másik NATO-ország
állampolgára is, akkor attól vegyék el az ukrán állampolgárságot,
mert a kettős állampolgárok nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek.
"A leghatározottabban kikérjük magunknak, hogy bármely
kárpátaljai magyar nemzetbiztonsági kockázatot jelentene" -
jelentette ki a miniszter.
Szólt arról is, hogy miközben Ukrajna a területi integritása
megőrzése érdekében keleten harcban áll, 800-1000 katonát
telepítenek az ország nyugati részébe, amely három NATO-tagországgal
határos, miközben - mondta - egy NATO-tagország sem jelent
nemzetbiztonsági kockázatot Ukrajnára.
A miniszter kiemelte: Magyarország támogatta Ukrajna
vízumliberalizációját, az Ukrajna és az Európai Unió közötti
társulási megállapodást, és gázt adtak az országnak, amikor szüksége
volt rá.
Megjegyezte, Magyarországra komoly nemzetközi nyomás nehezedik,
hogy oldja fel a NATO és Ukrajna közeledését akadályozó vétóját, és
ezt a nemzetközi nyomást Magyarország igazságtalannak és
méltánytalannak érzi, mivel az ukrán fél a felelős a kialakult
helyzetért.
Magyarország nem enged a nemzetközi nyomásnak, hogy áldozza fel
a kárpátaljai magyarság jogait a geopolitikai érdekek oltárán -
mondta a külügyminiszter.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarország mindaddig fenntartja
Ukrajna NATO-csatlakozásának vétóját, amíg nem állítják helyre a
nemzeti kisebbségek korábbi jogait. Ha Magyarország engedne a
nyomásnak és "elengedné" a vétót, eszköztelenné válna a kárpátaljai
magyarok jogainak megvédésében - tette hozzá a magyar diplomácia
vezetője.
Kitért arra, a vétó feloldását Ukrajna érhetné el, ha visszaadná
a Kárpátalján élő magyarok szerzett jogait. Megjegyezte azt is,
pénteken Brüsszelben a külügyminiszterek találkozóján is el fogja
ezt mondani.
A Financial Times értesülésére reagálva, amely szerint a jövőben
az uniós források folyósítását uniós alapértékek betartásához
kötnék, a miniszter közölte: veszélyes humanitárius adományként
beállítani a kohéziós forrásokat és újabb feltételeket szabni a
lehívásukhoz.
Kijelentette, hazugság, hogy a fejlesztési források humanitárius
adományként járnának a közép-európai országoknak, mivel azokat az
európai szerződések szabályozzák. Hozzátette: a közép-európai
országok teljesítették a szerződésben vállalt kötelezettségüket,
megnyitották a gazdaságaikat a nyugat-európai országok előtt és a
nyugat-európai vállalatok "óriási profitokat realizáltak" ezeken a
piacokon. A szerződés szerint ugyanakkor a közép-európai országok
jogosulttá váltak a fejlesztési forrásokra.
Az európai értékekkel és szerződésekkel ellentétes lenne
pluszkötelezettségek előírása - jegyezte meg Szijjártó Péter.
Hozzátette, "semmilyen módon nem indokolt olyan szubjektív
feltételek beiktatása, amelyek a tárgyilagosság mindenfajta
megjelenését mellőzik".