Varga Mihály: az adó- és járulékszabályok módosítása javítja a gazdaság versenyképességét
Megjegyzés: utolsó bekezdése helyesen: Hír: A szociális partnerekkel kötött bérmegállapodásról azt mondta: a megállapodást, amit a versenyképességi és konzultációs fórum képviselői - három munkáltatói, három munkavállalói partner, és a kormánytól heten - írták alá, "kvázi bérszerződésnek is lehet nevezni".
Budapest, 2016. december 12., hétfő (MTI) - A parlament elfogadta azokat az adó- és járulékszabály-módosításokat, amelyek megteremtik a jogszabályi hátterét annak a hatéves bérmegállapodásnak, amelyet november 24-én írt alá a kormány a szociális partnerekkel. A következő években egyszerre lehet jelentős bérintézkedéseket elindítani, ugyanakkor a magyar gazdaság jó teljesítményének köszönhetően komoly adócsökkentések is bekövetkezhetnek, jelentősen javítva ezzel a gazdaság hatékonyságát és versenyképességét - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.
Ismertette: a kormány a bérmegállapodásban vállalta, hogy a
társasági adó mértékét 2017-től egységesen 9 százalékra csökkenti a
jelenlegi 19 (500 millió forint árbevétel felett), illetve 10 (500
millió forint árbevétel alatt) százalékról. Ez a szaktárca
számításai szerint 400 ezer vállalkozás számára 145 milliárd forint
tehercsökkenést jelent. Abban bíznak, hogy a következő évtől a
vállalkozások ennek köszönhetően többet fognak beruházni,
fejleszteni, vagy a megtakarított pénz egy részéből
bérintézkedéseket hajtanak végre, ami a fogyasztási oldalon az állam
számára akár többletbevételt is jelenthet.
A miniszter kifejtette: az egységes 9 százalékos adókulccsal
jelentősen javul a magyar gazdaság adóversenyképessége. Azzal
mindenképpen számolni lehet, hogy az intézkedés hatására 2017-ben a
korábban tervezett 3,1 százaléknál nagyobb gazdasági növekedés
valósulhat meg. A 2017-es költségvetés legfontosabb számait az
intézkedés miatt nem kívánják módosítani.
A parlament támogatta a kormány azon javaslatát is, hogy az
egyéni vállalkozói szja egységesen 9 százalék legyen, aminek révén
1,5 milliárd forinttal több marad ennél a körnél.
A kisvállalati adó (kiva) mértéke jövőre a mostani 16-ról 14
százalékra, 2018-ban pedig további 1 százalékponttal, 13 százalékra
mérséklődik. Ez jelentősen segíti majd azokat a kisvállalatokat,
amelyeknél a bérköltség meghaladja a nyereséget.
A kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) 2017-től a
mostani 6 millió forinttal szemben évi 12 millió forint árbevételig
lehet igénybe venni. Jelenleg 160 ezer vállalkozás fizet kata típusú
adót, a szaktárca azzal számol, hogy 2017-ben 30-40 ezerrel is
bővülhet a kata alá bejelentkezettek száma.
A munkáltatói járulék 2017-ben 27 százalékról 22 százalékra
csökken, 2018-ban pedig további 2 százalékponttal, 20 százalékra.
Sőt, a kormány vállalta azt is, ha 2017-ben a bruttó bér növekedése
eléri a 11 százalékot, további 0,5 százalékponttal csökkenhetnek a
járulékkulcsok, tehát már 2018-ban a mostani 27 százalék helyett
19,5 százalékos járulékot fizethetnek a vállalkozók. 2019-től pedig
négy éven keresztül további 2-2 százalékponttal csökken a
munkáltatói járulék mértéke, ha 6 százalékot elér a bérnövekedés,
tehát összességében 27 százalékról 15,5 százalékponttal csökken,
több mint megfeleződik a munkáltatói járulék - fejtette ki a
miniszter.
A kormány a szociális hozzájárulási adó (szocho) mértékének
csökkentésével egyidejűleg az egészségügyi hozzájárulás (eho)
mértékének csökkentését is kezdeményezte 2017-től 27-ről 22
százalékra, 2018-tól pedig tovább csökkenhet 20 százalékra.
Varga Mihály az adómódosítások közül kiemelte még, hogy a
lakáspiac élénkítése érdekében kezdeményezték, hogy a megszerzett
ingatlant öt év után adómentesen lehessen eladni.
A miniszter kitért arra is, az, hogy az adócsökkentés most
bérnövekedéssel párosul, nem csupán azoknak jelent jelentős
változást 2017-től, akik minimálbért, garantált bérminimumot kapnak,
hanem azoknak is, akik többet keresnek, mert a munkáltatóknak
lehetőségük lesz arra, hogy az adó- és járulékcsökkentéssel
felszabaduló összegekből bérintézkedéseket hajtsanak végre.
A szociális partnerekkel kötött bérmegállapodásról azt mondta: a
megállapodást, amit a versenyképességi és konzultációs fórum
képviselői - három munkáltatói, három munkavállalói partner, és a
kormánytól heten - írták alá, "kvázi vérszerződésnek is lehet
nevezni".