A 650 éve mezővárosi rangra emelt Kecskemét előtt tiszteleg a Forrás nyári száma
Kecskemét, 2018. szeptember 17., hétfő (MTI) - A 650 éve mezővárosi rangra emelt Kecskemét előtt tiszteleg a Forrás című szépirodalmi, szociográfiai és művészeti folyóirat júliusi-augusztusi tematikus száma, amelyet kedden mutatnak be.
Füzi László főszerkesztő az MTI-nek elmondta: a csaknem 250
oldalas dupla nyári szám jól beleilleszkedik abba a történeti
vonulatba, amelyet a Forrás folyóirat az elmúlt évtizedekben kiadott
lapszámaival képvisel.
Kiemelte, hogy a lap rendszeresen foglalkozott Bács-Kiskun megye
és Kecskemét történetével. Oldalain folytatásokban többek között
Orosz László Kecskemét irodalmi hagyományaival foglalkozó könyve is
olvasható volt, de sorra jelentek meg a Katona József-kutatásokhoz
kapcsolódó történeti és néprajzi írások is. Az utóbbi években
alakult munkacsoportra támaszkodva pedig sikerült történeti - az
elbeszélt történelem módszerével dolgozó, Kecskemét
politikatörténetével, majd a város kulturális, később pedig
gazdasági fejlődésével foglalkozó - lapszámokat is kiadni.
Az idei tematikus számról szólva hangsúlyozta, hogy szerzői egy
hosszú keresztmetszetet rajzoltak fel Kecskemét történetéről.
Iványosi-Szabó Tibor Hetedfél évszázad című várostörténeti írásában
úgy fogalmaz: "míg egy település, egy város jellegét, arculatát
általában természeti adottságai és épített öröksége határozza meg,
lelkét mindig a lakossága alkotja". A történész szerint a török
hódítás és néhány földesurának mohósága visszafogta ugyan a város
szépen induló lendületét, de még így is meg tudta őrizni a
Homokhátságon belül irányító szerepét. Gazdaságát, népességét
tekintve ma is az ország egyik legjobban gyarapodó települése.
A főszerkesztő szerint a szám érdekes színfoltja Gyáni Gábornak
a helytörténet és országtörténet kapcsolatával foglalkozó írása. A
történész leírja, hogy kezdetben az akadémiai történetírás élesen
elválasztotta egymástól az országos és a helytörténetet. Később
azonban a lokalitásra irányuló történeti és kutatói érdeklődést már
nem az országtörténet szintje alatt, sokkal inkább amellett
állóként, olykor azt helyettesítőként határozták meg.
Novák László Ferenc néprajzkutató szerint "Kecskemét - a
környező városok viszonylatában is - továbbra is gyöngyszem a
térségben". Önmagában, sajátos - hungarikumnak számító -
arculatában, látképében őrzi a hagyományos mezővárosi építészet
gyönyörű, impozáns emlékeit, ugyanakkor az újabb kor építészeti
stílusait képviselő épületek, építmények révén egy hagyományőrző, de
mégis modern nagyváros képét mutatja.
Somogyvári Ágnes régész-főmuzeológus azt fejtegeti, hogy a 19.
században született jelentősebb, Kecskemét történetével foglalkozó
munkák szerzői, annak a kornak a történetírói miképpen foglalkoztak
a térség korai történetével, a régészeti leletekről szóló hírek
pedig hogyan épültek be a történeti munkákba.
Sági Norberta etnográfus Új falvak születése Kecskemét határában
című írásában Helvécia, Szikra, Kadafalva és Hetényegyháza, a
Klábertelep, valamint Bugac és Monostor történetét foglalja össze.
Rigó Róbert történész Tóth László az egykori hírlapíró és
szerkesztő, egykori polgármester politikai és közéleti
szerepvállasairól ír. Orgoványi István történész Kecskemét 1956-ban
betöltött szerepét, Péterné Fehér Mária nyugalmazott főlevéltáros
Ferenc József két kecskeméti látogatását idézi fel, Gyenesi József
levéltár-igazgató pedig a kecskeméti pálinkakészítés múltját
eleveníti fel.
Füzi László elmondta, a tematikus szám érdekessége az is, hogy a
várossal foglalkozó történészeket interjúkon keresztül is
bemutatják, így beszélgetés olvasható Péterné Fehér Mária
nyugalmazott főlevéltárossal, Tóth Ágnes történésszel, a megyei
levéltár egykori igazgatójával, a magyarországi németek
kitelepítésének szakemberével és a kecskeméti kötődésű Ö. Kovács
Józseffel, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgató-helyettesével. A
Forrás nyári számában Dobozi Eszter és Pintér Lajos helyi költők
versei is helyet kaptak.