Kovács Zoltán Londonban: szerencsétlen dolog, hogy a nyugat-európai baloldal akarja kioktatni Kelet-Európát

    A kormányszóvivő, aki magyar és brit újságírókkal tartott sajtóbeszélgetést Magyarország londoni nagykövetségén, kijelentette: a magyarországi helyzetről politikai vita folyik, amely sok tekintetben újabb kísérlet "az úgynevezett liberálisok részéről" a filozófiai-politikai véleménynyilvánítás monopolizálására és kisajátítására, és mindenképpen politikai bosszú is, mivel egyes szakpolitikai döntésekben "nem állunk be a sorba".

    Kovács Zoltán szerint az Európa jövőjéről folyó vita a föderalisták és a szuverenitáspártiak között zajlik, de sajnálatos módon mára szinte lehetetlenné vált az őszinte és nyílt eszmecsere e kérdésekről, a vita "kisajátított mivolta miatt".

    Hozzátette: azoknak a kérdéseknek a zömét, amelyeket "az úgynevezett Sargentini-jelentés" említ, már sikerült lezárni az Európai Bizottsággal, márpedig ha a jogi jellegű viták lezárulnak, az azt jelenti, hogy az adott ügyeket rendezték. Éppen ezért lehetetlenség, hogy az Európai Parlament (EP), amely nem törvényszék és nem is jogszolgáltatási szervezet, "politikai ízléstől" indíttatva újranyisson ilyen ügyeket.

    Ez képtelenség, és ez jelenti a legnagyobb fenyegetést az európai intézményrendszer működésére - mondta a kormányszóvivő.

    Kijelentette: jóllehet egyértelműen politikai ügyről van szó, az Európai Parlament igyekezett a Sargentini-jelentést jogi ügynek álcázni, márpedig az Európai Bizottsággal és más európai intézményekkel már rendezett jogi kérdések újranyitása ellentétes a jogállamiság legalapvetőbb normáival.

    Kovács Zoltán szerint a Sargentini-jelentés elfogadásához szükséges kétharmados többség elérésének egyedüli módja volt a tartózkodó szavazatok figyelmen kívül hagyása, és e módszerrel az Európai Parlament a jogállamiság nevében éppen a jogállamiság szentségét sértette meg.

    A kormányszóvivő felidézte Angela Merkel német kancellár múlt heti kijelentését arról, hogy az illegális migráció elleni harc jegyében meg kell erősíteni az EU külső határának védelmét, és ehhez a külső határon fekvő országoknak át kell adniuk nemzeti kompetenciájuk egy részét az EU határ- és partvédelmi szervezetének (Frontex). Kovács Zoltán szerint a magyar álláspont az, hogy "ez nem fog megtörténni". Magyarország fejtette ki az illegális migráció elleni legsikeresebb határvédelmi erőfeszítéseket a schengeni határon lévő EU-tagországok közül , és "ezt nem fogjuk feladni" - tette hozzá.

    Hangsúlyozta, hogy 2015-ben több mint 400 ezer ember lépte át engedély és a szabályok figyelembe vétele nélkül a magyar határt, és még ma is napi, heti rendszerességgel tucatjával próbálnak átjutni a határon, vagyis nem igaz, hogy a veszély elmúlt. A migrációpárti erők komoly erőfeszítéseket tesznek a nemzetállami szuverenitások egyes elemeinek "ellopására", de a következetesen vallott magyar álláspont az, hogy továbbra is az EU-tagállamoknak kell viselniük a felelősséget a határok védelméért, mert ez a határvédelem leghatékonyabb módja - mondta Kovács Zoltán.

    Arra a kérdésre, hogy mi Magyarország válasza azokra a találgatásokra, amelyek szerint a kormányzó Konzervatív Párt EP-képviselői azért nem szavazták meg a Sargentini-jelentést, mert London nem akar feszültséget a magyar kormánnyal a Brexit-tárgyalások közepette, Kovács Zoltán úgy válaszolt: Magyarország nem folytat különtárgyalásokat Nagy-Britanniával a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről, ugyanúgy, ahogy az EU-ban maradó többi tagország sem.

    A kilépési tárgyalásokat az EU részéről Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója vezeti, és Magyarország tartja magát ahhoz a szabályhoz, hogy a 27 EU-társállam egyetlen entitásként tárgyal Londonnal - tette hozzá.