A Raiffeisen elemzői jövőre 3,5 százalékos, 2020-ban 2,0 százalék feletti GDP növekedéssel számolnak
Budapest, 2018. november 8., csütörtök (MTI) - A Raiffeisen Bank elemzői a következő években a gazdasági növekedés lassulásával számolnak: míg az idén várakozásuk szerint a GDP bővülési üteme meghaladja majd a 4 százalékot, jövőre ez szám 3,5 százalékra, 2020-ra pedig 2,0 százalék feletti értékre mérséklődik - mondta Török Zoltán, a pénzintézet vezető elemzője csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.
Török Zoltán szerint mindez a külső környezet, azaz a
világgazdaság átalakulásával, az állami beruházások fokozatos
visszaesésével, ebből következően pedig az építőipar gyors ütemű
növekedésének lassulásával magyarázható.
Az Amerikai Egyesült Államokat és az európai országokat követően
Magyarország is elérte a gazdasági ciklus csúcsát, így egy
fokozatosan lassuló gazdasági növekedési pályára kell átállni. A
Magyar Nemzeti Bank (MNB) számára ez azt jelenti, hogy a jegybanknak
lépéseket kell tennie az emelkedő kamatkörnyezet kialakítására -
vélekedett az elemző.
Véleménye szerint a kamatkörnyezet normalizálódásának első
lépése - akár még az idén decemberben - a likviditást szűkítő
intézkedések bejelentése lehet, ezt követően pedig az irányadó
bankközi kamatoknál várnak fokozatos emelkedést. Ugyanakkor arra
számítanak, hogy az MNB a kamatfolyosót csak 2019. harmadik
negyedévében mozdítja majd el.
Mindezek a változások segítenek elkerülni a forint árfolyamában
esetlegesen bekövetkező nagyobb kilengéseket, ezáltal az év végén és
2019. elején várhatóan 320 forintot kell majd egy euróért fizetni -
mondta a vezető elemző.
Pálffy Gergely, a Raiffeisen makrogazdasági elemzője az MTI-nek
elmondta, hogy nem kell jelentős mértékű kamatemelésre készülni. Az
MNB-nek az inflációs környezet változásából fakadó változásokat kell
ilyen módon kezelnie.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtöki közlése szerint
októberben 3,8 százalékos volt a fogyasztói árak éves emelkedése. Az
infláció már az ötödik hónapja haladta meg a 3 százalékot és Török
Zoltán szerint jövőre sem várható jelentős visszaesés, ugyanakkor
további emelkedésre sem számít.
Az infláció emelkedése mögött húzódó folyamatok közül a vezető
elemző kiemelte az ipari és az építőipari árak gyors ütemű
drágulását, valamint a béremelkedést, ami bár fenntartja a gyors
gazdasági növekedést, ugyanakkor inflációs nyomást is okoz.
Pálffy Gergely a kedvezményes lakásáfa alkalmazhatóságának
meghosszabbításával kapcsolatban kifejtette: ezzel a lépéssel a
kormány csökkentette a kialakult bizonytalanságot, amely azért volt
jelentős, mert országszerte, de főleg a fővárosban a most még
folyamatban levő vagy még el sem kezdett átadások nagy része átlag
féléves csúszásban van.
Emlékeztetett, Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán jelentette
be, hogy a kormány javaslata alapján 2023. december 31-ig továbbra
is a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alkalmazható azon új
lakóingatlanok értékesítésekor, amelyek 2018. november 1-jén
végleges építési engedéllyel rendelkeztek.
Pálffy Gergely rámutatott, hogy mivel a fejlesztők az utóbbi pár
évben jelentős bérköltségekkel szembesültek, ezért az eredeti 27
százalékos áfa és az 5 százalékos áfa közti különbözet legfeljebb a
fejlesztőknek tudott segíteni a megemelkedett bérköltségek
ellensúlyozásában, vagyis az 5 százalékos lakásáfa nem befolyásolta
jelentősen a lakásárak nominális árdinamikáját.