Alkotmánysértőnek bizonyult Romániában a lehallgatásokra alapozott perek újratárgyalásáról elfogadott törvénytervezet
Bukarest, 2019. január 30., szerda (MTI) - Elbukta az előzetes alkotmányossági kontrollt Romániában a lehallgatásokra alapozott perek újratárgyalásáról elfogadott törvénytervezet, amely jogalapot teremtett volna minden olyan, az utóbbi 13 évben hozott jogerős ítélet megkérdőjelezésére, amelyeknél titkosszolgálati lehallgatásokból származó bizonyítékokat használtak fel.
Az alkotmánybíróság szerdai határozatában valamennyi óvásnak
helyt adott, amelyet a jobbközép ellenzék, Klaus Iohannis államfő és
a legfelsőbb bíróság terjesztett be a törvénytervezet ellen.
A bukaresti szociálliberális kormánytöbbség pártelnökei, Liviu
Dragnea szociáldemokrata és Calin Popescu Tariceanu liberális
házelnök által kezdeményezett jogszabályt tavaly novemberben
szavazta meg a képviselőház. A törvény feloldotta volna annak a -
legfelsőbb védelmi tanácsban (CSAT) 2005-ben elfogadott -
határozatnak a titkosságát, amely nemzetbiztonsági kockázattá
nyilvánította a korrupciót.
A bukaresti kormányzati sajtó szerint erre a CSAT-határozatra
alapozva születtek az évek során titkos együttműködési
megállapodások a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a vádhatóságok
között, lehetővé téve a korrupciós ügyek titkosszolgálati
befolyásolását. A törvény azoknak a megállapodásoknak a titkosságát
is feloldotta volna, amelyeket a korrupcióellenes ügyészséggel
(DNA), a legfőbb ügyészséggel, a szervezett bűnözés és terrorizmus
elleni ügyészséggel (DIICOT) kötött a hírszerzés.
Szerdán hozott határozata indoklását később teszi közzé az
alkotmánybíróság. Román médiaértesülések szerint a jogszabály azért
bukta el a normakontrollt, mert a különböző dokumentumok
titkosításának feloldása nem a parlament, hanem a kormány vagy az
iratot kibocsátó intézmények hatáskörébe tartozik.
A román szociálliberális kormánytöbbség azt hangoztatja, hogy
Romániát ügyészállammá tették a titkosszolgálati befolyás alá vont
vádhatóságok, amelyek a korrupcióellenes harc ürügyén politikai
tisztogatást végeznek. A jobboldali ellenzék szerint viszont a
bíróság elé állított kormánypárti politikusok azért korlátozzák az
igazságszolgáltatás mozgásterét, és azért próbálják enyhíteni a
büntetőjog korrupcióellenes szigorát, hogy megússzák a börtönt.
A most alkotmánysértőnek minősített törvénytervezet nem az
egyedüli olyan próbálkozása a bukaresti kormánynak, amellyel
megkérdőjelezné a korábbi jogerős ítéleteket. Az utóbbi hetekben a
román jobboldali ellenzék, Klaus Iohannis államfő és az Európai
Bizottság éles kritikáját váltotta ki a román kormány úgynevezett
"perújítási rendeletének" tervezete is. Az igazságügyi miniszter
bejelentése szerint a kormány azok számára akar jogorvoslati
lehetőséget teremteni, akiket a legfelsőbb bíróság öttagú bírói
tanácsai ítéltek el az utóbbi öt évben. Ezeket a tanácsokat ugyanis
- egy alkotmánybírósági döntés értelmében - 2014 óta rendre
szabálytalanul sorsolták ki.