Az erdélyi Köröstárkányon az 1919-es román vérengzésre emlékeztek a tragédia centenáriumán
Megjegyzés: A 4. bekezdésben a szöveg helyesen: A vérengzés emlékfala mellett pénteken, a magyar közösséget megosztó belső ellentét miatt külön megemlékezést tartott az emlékműállítók által alapított Pro Tharkan Egyesület...
Kolozsvár/Köröstárkány, 2019. április 19., péntek (MTI) - A lakosságot megtizedelő 1919-es román vérengzésre emlékeztek az erdélyi Köröstárkányon (Tarcaia) pénteken, a tragédia századik évfordulóján.
A faluba 1919. április 19-én, húsvét nagyszombatján bevonuló
román csapatok és a velük tartó román félkatonai alakulatok
Köröstárkányon 91 magyar polgári lakost, a Fekete-Körös másik
oldalán fekvő Kisnyégerfalván (Gradinari) pedig 17 magyart lőttek le.
A megemlékezés a református templomban kezdődött, ahol Csűry
István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke
hívta fel a figyelmet az emlékezés fontosságára. Megjegyezte: az
eltagadott, elfelejtett dolgok megbosszulják magukat, és mindig
bántani fognak.
A vérengzés emlékfala mellett pénteken, a magyar közösséget
megosztó belső ellentét miatt, külön megemlékezést tartott az
emlékműállító Pro Tarchan Egyesület és a Romániai Magyar Demokrata
Szövetség (RMDSZ), amely a református egyházzal együtt emlékezett.
Az utóbbi rendezvényen tartott beszédében Sölch Gellért, az
Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára elmondta:
az egykori áldozatok előtti közös főhajtás teszi a nemzeti emlékezet
részévé a száz évvel ezelőtti tragédiát. "Nagypéntek alkalom
szembenézni azzal, hogy életünk véges, és alkalom szembenézni azzal
is, hogy a világban jelen van a gonosz. Ugyanakkor tudnunk és
hinnünk kell, hogy nagypéntekre húsvét következik, van feltámadás" -
jelentette ki Sölch Gellért.
A helyettes államtitkár szerint a köröstárkányiak az emlékezés
falának a megépítésével elzárták a félelmet és a gyűlöletet, mert
nem akarják, hogy része legyen az életüknek, de sosem felejtik a
történteket.
A Pro Tarchan Egyesület megemlékezésén felszólaló Csomortányi
István, a Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke úgy értékelte:
Magyarország száz évvel ezelőtti szétdarabolását a nyugati
nagyhatalmak félelme okozta, hogy Magyarország esetleg erős
versenytársukká válhat. Hozzátette: Köröstárkányon is kicsiben ez
történt. A köröstárkányi magyarok azért váltak ellenséggé, mert
szorgalmukkal, munkájukkal kiemelkedtek a környezetükből.
Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke
felszólalásában úgy vélekedett, hogy leginkább a megosztottság
veszélyezteti ma a köröstárkányi magyarságot, és azt kérte
Csomortányi Istvántól, hogy engedjék át az egyháznak a
megemlékezések szervezését, és szüntessék meg a megosztottságot.
Csomortányi válaszában helyeselte, hogy induljon el erről párbeszéd,
de - mint fogalmazott - "ne a színjáték kedvéért".
A belényesi medence magyar falvaiba azt követően vonult be 1919
húsvétján a román hadsereg, hogy a helyi lakosság által is
támogatott Székely Hadosztály katonái feladták védelmi vonalaikat és
visszavonultak. A román hadsereg alakulataival a településre a
környező román falvakból verbuválódott félkatonai alakulatok is
bevonultak, amelyek három napi szabadrablásra és gyilkolásra kaptak
engedélyt. A vérengzésnek a Fekete-Körös két partján álló
településeken összesen 108 magyar civil, köztük nők és gyermekek
estek áldozatul. A köröstárkányi magyarok számára fájó emlék, hogy a
környék román lakossága nem állt ki mellettük, amiként a szomszédos
Várasfenesen történt.
A vérengzésről Köröstárkányon csak 1990 után szabadott
megemlékezni. A helyi Pro Tarchan Egyesület 1999-ben állíthatott
emlékfalat a református templom közelében, amelyre a vérengzés
valamennyi áldozatának a neve és életkora felkerült.
Előzmény/folytatás
Az erdélyi Köröstárkányon az 1919-es román vérengzésre emlékeztek a tragédia centenáriumán
2019. április 19.
Kolozsvár/Köröstárkány, 2019. április 19., péntek (MTI) - A lakosságot megtizedelő 1919-es román vérengzésre emlékeztek az erdélyi Köröstárkányon (Tarcaia) pénteken, a tragédia századik évfor...