Az oroszok 42 százaléka szerint a Szovjetuniónak nem kellett volna bevonulnia Afganisztánba
Moszkva, 2019. február 15., péntek (MTI) - Az oroszok 42 százaléka szerint a Szovjetuniónak nem kellett volna bevonulnia Afganisztánba, 31 százalék szerint viszont indokolt volt a csaknem 10 évig tartó háború - derült ki a VCIOM orosz állami közvélemény-kutató intézet pénteken nyilvánosságra hozott adataiból.
A felmérés, amelyet az afganisztáni szovjet csapatkivonás 30.
évfordulója alkalmából végeztek el, megállapította, hogy az oroszok
77 százalékának tudomása van a közép-ázsiai ország megszállásáról. A
megkérdezettek 72 százaléka nem kíván többet megtudni az ott
történtekről, mint amennyivel eddig is tisztában van. Ezzel
ellentétes igényt 26 százalék képviselt; azok aránya akik több
információt szeretnének az akkori eseményekről a 18 és 24 év közötti
korosztály körében a legmagasabb (39 százalék). Egyébként a
beavatkozás támogatottsága is ebben a korcsoportban a legmagasabb
(48 százalék). A telefonos felmérést egy 1600 fős reprezentatív
mintán február 13-án végezték el.
A csapatkivonás évfordulója alkalmából Vlagyimir Putyin orosz
elnök az Oroszország Hőse címet adományozta Vlagyimir Koftunnak az
Afganisztánban az élete kockáztatásával elvégzett különleges
feladatokért. Az afganisztáni háborúban 86-an kapták meg a
Szovjetunió Hőse aranycsillagot, közülük 25-en posztumusz.
"A legfontosabb számunkra, hogy emlékezzünk azokra a hősökre,
akik internacionalista kötelességüket teljesítették
(Afganisztánban)" - elevenítette fel Dmitrij Peszkov, a Kreml
szóvivője a szovjet szófordulatot pénteken, Szocsiban újságíróknak
nyilatkozva.
"De ezeket a hősöket senki nem is feledi" - tette hozzá.
Peszkov nem kívánta kommentálni azt a kezdeményezést, hogy
vissza kellene vonni a szovjet népképviselők kongresszusának
(parlamentnek) az inváziót elítélő határozatát.
Az évforduló alkalmából Oroszország számos településén
megemlékezést tartottak.
Vlagyimir Samanov, az orosz parlament alsóháza védelmi
bizottságának elnöke egy interjújában kijelentette, hogy az Egyesült
Államok Afganisztánban első ízben alkalmazta a Szovjetunió ellen a
szomszédos ország területéről irreguláris erőkkel vívott háború
taktikáját. Úgy vélekedett, hogy az orosz haderő az Afganisztánban
és a kaukázusi háborúban szerzett tapasztalatait felhasználta a
szíriai hadművelet és rendezési folyamat megtervezésekor.
A TASZSZ összesítése szerint 1979 és 1989 között a szovjet
hadsereg 416 nagyobb hadműveletet hajtott végre Afganisztánban. A
közép-ázsiai országban 620 ezer szovjet katona teljesített
szolgálatot, közülük mintegy 15 ezer életét vesztette. A hivatalos
adatok szerint a Szovjetunió vesztesége haditechnikában 147 tank,
118 repülőgép, 333 helikopter, 1314 páncélozott harcjármű és 433
tüzérségi eszköz volt.
A kivonulás előtt a szovjet erők mintegy 2300 objektumot, köztük
179 katonai lakótelepet (32 helyőrséget), 990 páncélozott járművet,
3 ezer gépkocsit, 142 tüzérségi eszközt, 43 sorozatvetőt, 82
aknavetőt, 231 légvédelmi eszközt, 14400 lőfegyvert és 1706
gránátvetőt adtak át az afgán félnek.