Elemzők: az infláció emelkedése ellenére a monetáris tanács legkorábban júniusban szigoríthat
Budapest, 2019. május 9., csütörtök (MTI) - Az infláció áprilisi emelkedése ellenére az MNB Monetáris Tanácsától nem várható, hogy a júniusi kamatdöntő ülés előtt a kondíciók szigorításáról határozzon - így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtöki adatismertetését.
A KSH jelentése szerint áprilisban a fogyasztói árak átlagosan
3,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál,
márciushoz viszonyítva átlagosan 0,9 százalékkal nőttek. A
maginfláció a márciusival azonosan 3,8 százalék volt.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez
eljuttatott kommentárjában megállapította, hogy az infláció 0,2
százalékpontos áprilisi gyorsulását elsősorban a dohányáruk és az
üzemanyagok drágulása mozgatta. A dohánytermékek az adóváltozások
miatt, az üzemanyagok pedig az olaj dollárban és forintban számított
emelkedése miatt lettek drágábbak. Ugyanakkor a szolgáltatások
inflációja meglepetésre nem gyorsult. Az élelmiszerek, a tartós
fogyasztási és a ruházati cikkek áremelkedési üteme viszont
mérséklődött és képes volt némileg fékezni az inflációt.
Az inflációs nyomás továbbra is magas a magyar gazdaságban, de a
mutatók még az MNB inflációs céljának toleranciasávján belül
mozognak, így aligha várható, hogy a jegybank a júniusi kamatdöntő
ülése előtt bármit is változtatna a monetáris politikáján.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének véleménye szerint az
inflációs nyomás érdemi fokozódását mutatja, hogy a maginfláció 3,8
százalék maradt. Az importált infláció továbbra is alacsony lehet,
ami a forint mérsékelt erősödésével fékezheti az inflációt az év
második felében. Az MNB előrejelzése szerint az importált infláció a
második félévben már fékezni fogja az adószűrt maginflációt, így
nagyobb lépésre nem kell számítani, sőt, az MNB egyelőre kivárhat a
monetáris kondíciók normalizálásával.
Az üzemanyagárak magas bázisa miatt azonban az őszi hónapokban
az infláció megint 3 százalék közelébe kerülhet, majd decemberben az
üzemanyagárak tavalyi beszakadása miatt ismét 4 százalék közelébe
ugorhat. Éves átlagban így 3,4 százalékos inflációra számít a
tavalyi 2,8 százalék után. Az infláció magasabb lehet, amennyiben
folytatódik az üzemanyagárak emelkedése, míg a gyorsuló belső
kereslet és a bérköltségek növekedése szintén fokozhatja az infláció
gyorsulását. A maginfláció ugyanakkor tartósan meghaladhatja a 3
százalékot idén.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági
üzletágvezetője szerint is leginkább az üzemanyag árának emelkedése
járult hozzá az árak gyorsabb ütemű áprilisi növekedéséhez, amely
azonban némiképp elmaradt a várakozásoktól. Az előző hónaphoz képest
a dohányáruk árnövekedése gyorsult, míg az élelmiszereké
kismértékben lassult. Várakozásai szerint a pénzromlás mértéke a
következő hónapokban a 4 százalék körüli szinten maradhat,
meghatározó lesz azonban az olaj árának, valamint a dollár-forint
árfolyamnak, és ezen keresztül az üzemanyagok árának alakulása. Az
év második felében az infláció mérséklődhet, ehhez azonban szükség
lesz a monetáris kondíciók kismértékű szigorítására, amelyre a
júniusi monetáris tanács ülésen kerülhet sor.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője
úgy ítélte meg, hogy a márciusi-áprilisi adatok jelentették az idei
évben a "headline" infláció lokális csúcsát. Május-júniustól
mérsékelt lassulás mutatkozhat az éves indexekben, leginkább a
bázishatásnak köszönhetően. Ugyanakkor a maginfláció emelkedése
vélhetően folytatódik, hiszen a gazdaság mögöttes folyamatai - erős
belső kereslet, tovább emelkedő bérek - ebbe az irányba mutatnak. Az
MNB által kiemelten figyelt adószűrt maginflációs mutató, az
elkövetkező hónapokban ismét emelkedhet. A maginflációs mutatók
"megfordulására" a harmadik negyedév végétől számít, melyek így 3,5
százalék környékén stabilizálódhatnak, feltéve, hogy az importált
infláció relatíve mérsékelt marad. Nyeste Orsolya az MNB monetáris
politikájában a mostani adat hatására nem vár változást. A jegybank
vélhetően az elkövetkező hónapokban is adatvezérelt üzemmódban fog
működni az inflációs kilátásokat körülvevő bizonytalanságok miatt. A
májusi kamatdöntő ülés vélhetően nem hoz semmi újdonságot, míg a
júniusi ülésen a további lassú normalizáció irányába mutató
lépésekről dönthet.
Németh Dávid, a KH Bank vezető elemzője megjegyezte: az
áprilisi adat összhangban van a várakozásával, az infláció
gyorsulása elsősorban az üzemanyagok áremelkedésével magyarázható.
Hozzátette, az inflációs trendeket jobban tükröző maginfláció
hónapok óta tartó gyorsulása megállt. A jegybank által fokozottan
figyelt úgynevezett indirekt adóktól szűrt maginfláció áprilisban
0,1 százalékponttal 3,4 százalékra mérséklődött, de így is csaknem
tízéves csúcs közelében van. Arra is felhívta a figyelmet a KH
szakértője, hogy a piaci szolgáltatások adószűrt inflációja emelkedő
trendet mutat. Ez magyarázható egyrészt azzal, hogy eleve fokozott a
kereslet irántuk. Másrészt szerepe lehet ebben a folyamatban a
béremelkedésnek is, hiszen a magasabb fizetések a szolgáltatóknál a
költségoldalon is jelentkeznek és ezt a többletet érvényesíthetik az
áraikban.
Németh Dávid prognózisa szerint a fő inflációs mutató a
bázishatás miatt várhatóan lassulni fog a következő hónapokban. Az
ősz folyamán új lendületet kaphat a drágulás, így az év végén -
decemberben - akár új csúcsra, 4 százalék körüli, vagy azt
minimálisan meghaladó szintre gyorsulhat az inflációs mutató. Az
éves átlagos infláció pedig a mostani kilátások szerint 3,4 százalék
körül lehet. Németh Dávid szerint azonban nagyban befolyásolja majd
az infláció alakulását, hogy az olajjal mi történik majd a
világpiacon, ezzel összefüggésben pedig hogyan alakul majd az
üzemanyagok ára a magyar piacon.