Elfogadta a bankok "kapzsisági illetékéről" és más adóügyi intézkedésekről szóló rendeletet a román kormány
Bukarest, 2018. december 21., péntek (MTI) - Jövő év január elsejétől hatályos pénzügyi és adóügyi intézkedések egész sorát - köztük a bankok által fizetendő úgynevezett kapzsisági illeték bevezetését - tartalmazó sürgősségi rendeletet fogadott el a román kormány pénteken.
A "kapzsisági illeték" azoknak a pénzintézeteknek kell
fizetniük, amelyek 2 százalékot meghaladó bankközi hitelkamatlábat
(ROBOR) alkalmaznak. Az illeték a bank aktíváinak 0,1 százalékától
indul és a ROBOR jelenlegi, 3 százalékot meghaladó szintjénél eléri
a 0,3 százalékot - ismertette Eugen Teodorovici pénzügyminiszter.
A tárcavezető az intézkedések tervével kedden lepte meg a
romániai gazdasági és pénzügyi szférát. Akkor még háromszor nagyobb,
a ROBOR jelenlegi szintjén 0,9 százalékot kitevő "kapzsisági adóról"
beszélt. A bukaresti tőzsdeindex a hír hatására szerdán 11,2,
csütörtökön 1,9, pénteken pedig 5,1 százalékkal csökkent.
A bukaresti média a pénteki rendkívüli kormányülés után csak a
tárcavezető és Darius Valcov gazdasági államtanácsos
sajtóértekezletén elmondott adatok alapján ismerhette meg a
kormányrendelet tartalmát, a korábban közzétett tervezet az utóbbi
három napban számos ponton módosult.
Valcov beszámolt arról, hogy a román kormány az üzleti forgalom
2 százalékának megfelelő adót vet ki az energetikai és a forgalom 3
százalékának megfelelő adót a távközlési cégekre. A lakossági
felhasználású földgáz és villamos-energia árát három évre, 2022-ig
befagyasztják. Elmondta: a földgáznál a megawattóránként 68 lejes
(4730 forint) hatósági árat a tárolási költséggel igazítják ki. A
villamos energia árának felső határát a román energiaár-szabályozó
hatóság (ANRE) fogja megállapítani.
A rendelet a jelenlegi 2,5 százalékról 1 százalékra csökkenti a
magánnyugdíj-alapok által visszatartható kezelési költséget. Az
eredeti tervektől eltérően a befizető nem dönthet úgy, hogy a
nyugdíjkorhatár elérése előtt (de legalább ötéves nyugdíjalapi
tagság után) kiveszi megtakarításait és azt máshova irányítja, de
nem lesz már kötelező a 25 százalékos nyugdíjjárulék egy részét (a
bruttó bér 3,75 százalékát) egy magánnyugdíj-alaphoz irányítania,
választhatja azt is, hogy ezentúl a járulék teljes összege az állami
nyugdíjpénztárhoz jusson. Ez utóbbi esetben az addigi megtakarításai
a magánnyugdíj-alapban maradnak és amikor eléri a nyugdíjkorhatárt,
a megtakarított összegnek megfelelő járandóságra jogosult -
magyarázta az államtanácsos.
A nagy vihart kavart, a jobboldali ellenzék és Klaus Iohannis
államfő által bírált adóügyi intézkedéseket Liviu Dragnea, a kormány
vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt elnöke harangozta be
vasárnap, a PSD országos tanácsának ülésén, ahol élesen bírálta a
Romániában kitermelt gázzal kereskedő, azt a termelői ár
többszöröséért eladó energiaügyi vállalatok "tisztességtelen"
magatartását, és a betéti kamatoknál hatszorta nagyobb
hitelkamatokat alkalmazó bankok "kapzsiságát". Azt mondta, a
bukaresti kormánynak el kell érnie, hogy a multik Romániában
adózzanak az itt termelt hatalmas profitjuk után.
Amikor a pénzügyminiszter részleteket is elárult a kormány
terveiről és nyomán az OMV-Petrom közleményben figyelmeztette a
kormányt, hogy az intézkedés beruházásokat, munkahelyeket és az
ország energetikai biztonságát veszélyezteti, Dragnea felszólította
az olajcéget és más nagyvállalatokat, hogy ne fenyegessék, vagy ne
próbálják zsarolni a román államot.