EP-választás - NAIH: a kampányban is érvényesülnie kell a személyes adatok védelmének
Budapest, 2019. április 18., csütörtök (MTI) - Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választása során is érvényesülnie kell a személyes adatok védelmének - hívta fel a kampányban részt vevők figyelmét a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke csütörtökön közzétett ajánlásában.
Péterfalvi Attila kiemelte: a politikai véleményre vonatkozó
adat különleges személyes adat, és csak az érintett hozzájárulása
esetén kezelhető.
Hozzátette: egy demokratikus jogállamban közérdek fűződik a
polgárok választójogának tájékozott és aktív gyakorlásához, így a
pártoknak is méltányolható érdeke fűződik a személyes adatok
kezeléséhez, de be kell tartaniuk bizonyos szabályokat.
Mint írta, a választáson induláshoz szükséges ajánlások
gyűjtésekor a pártok nem másolhatják le a választók személyes
adatait, nem hozhatják nyilvánosságra az ajánló személyét, és
törekedniük kell arra, hogy naprakész adatbázisuk legyen az
ajánlásgyűjtésben részt vevőkről.
A választási kampánnyal kapcsolatos adatkezeléssel kapcsolatban
felhívta a figyelmet arra, a pártok a Nemzeti Választási Irodától -
listájuk jogerőre emelkedését követően - igényelhetik a szavazóköri
névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét és lakcímét, de ezeket
csak a közvetlen politikai kampányra használhatják, másolásuk,
harmadik személynek történő átadásuk tilos. Az adatokat legkésőbb a
szavazás napján meg kell semmisíteni. A választópolgárok azonban
megtilthatják, hogy a választási szervek kiadják a
jelölőszervezeteknek az adataikat.
A pártok azokon a telefonszámokon is megkereshetik a polgárokat,
amelyek a nyilvános telefonkönyvben szerepelnek, és amelyek
marketing- és tájékoztatási célú felhasználását az érintettek nem
tiltották meg. A telefonon keresztüli kampányoláshoz csak a friss,
aktualizált telefonkönyv, elektronikus adattár használható fel. Nem
megengedett a számgenerálás elvén alapuló hívórendszer alkalmazása.
A pártok a kampányukban felhasználhatják a korábban gyűjtött
szimpatizánsi adatokat is, de csak bizonyos feltételekkel. A pártok
kifejezetten szimpatizánsi adatbázis építése céljából vagy
aláírásgyűjtéshez, civil kezdeményezéshez kötődően gyűjthettek
személyes adatokat, de csak akkor kereshetik meg ezeken a
választópolgárokat, ha ők kinyilvánították, hogy kifejezetten a
kapcsolattartás céljára is használhatók az elérhetőségeik.
A hatóság elnöke felhívta a figyelmet arra, nem megengedett
például az egyéni vállalkozók nyilvánosságra hozott elérhetőségein
kampányolni, mint ahogyan egyes szakértői névjegyzékek, regiszterek
kampánycélú felhasználása is jogellenes.
Az adatkezelőnek "indokolatlan késedelem nélkül" törölnie kell a
választópolgárra vonatkozó személyes adatokat, ha az kéri, és akkor
is törölnie kell az adatokat, ha már nincs szükség azokra abból a
célból, amiből gyűjtötte, és akkor is, ha jogellenesen kezelte a
személyes adatokat.
Az ajánlás kitér arra is, a politikai pártok tipikusan
alkalmazott módszere, hogy a választópolgárok (elsődleges címzettek)
a párt kérésére egymásnak ajánlják a jelölőszervezetet, illetve
maguk ajánlanak másokat (másodlagos címzett) mint leendő
szimpatizánsokat a pártnak.
Péterfalvi Attila ezzel kapcsolatban kiemelte: az elsődleges
címzett csak a másodlagos címzett tudtával és beleegyezésével
küldheti meg az elérhetőségi adatokat a pártnak, ami csak a
másodlagos címzett megerősítése (például az elektronikus levélcímre
küldött linkre kattintás) után veheti fel adatbázisába. A pártnak
fel kell hívnia az elsődleges címzettek figyelmét arra, hogy csak a
másodlagos címzett tudtával és beleegyezésével lehet közölni
adataikat.
Az ajánlásban a NAIH elnöke kitér arra is, hogy a párt nem
tarthatja nyilván azok adatait, akik a megerősítés iránti megkeresés
során nem járultak hozzá személyes adataik kezeléséhez, vagyis nem
lehet "negatív adatbázist" létrehozni.