Hős katonaorvosokra emlékeztek Budapesten
Budapest, 2019. november 4., hétfő (MTI) - Hős katonaorvosok tiszteletére tartott közös megemlékezést a Nemzeti Fórum Egyesület és a Honvédelmi Minisztérium (HM) hétfőn Budapesten, a magyar orvos hősi halottak emlékszobránál.
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a VIII.
kerületben, az Üllői úton lévő emlékműnél azt mondta: az orvosi eskü
hippokratészi alapgondolatát, a nem ártani a betegnek elvét "kétezer
éve Krisztus írta át, aki az orvoslás hagyományaiban megjelenítette
és kötelezővé tette a keresztény közösségben a megértést, az
együttérzést, (...) és azt az elvet, hogy a legjobban az szeret, aki
az életét is feláldozza a többiekért". A miniszter vélekedése
szerint ez határozta meg hosszú időn keresztül az európai orvoslás
gondolatiságát, törekvéseit, és ez az elv vezette az 1848-49-es
szabadságharc magyar katonaorvosait, akik közül Balassa Jánost és
Markusovszky Lajost említette név szerint.
Ezt őrizték meg a magyar ápolók és orvosok az első
világháborúban, több mint százkilencvenen harctéren estek el, több
mint négyszázan fertőző betegségekben, további négyszázan
hadifogságban vesztették életüket - mondta Kásler Miklós.
Az Üllői úti szobrot az ő emlékükre állították 1942-ben, "amikor
még nem tudták, hogy következik Budapest ostroma és a világháborús
veszteségek" - fogalmazott a miniszter, hangsúlyozva: akkor még nem
tudták azt sem, hogy "ebből az identitásból, tradícióból megszületik
a legtisztább forradalom, az 1956-os szabadságharc", amelynek aztán
"elvágták a torkát".
Kásler Miklós a beszéde végén arra kért mindenkit, hogy mondjon
el egy imát az elesett hős orvosokért, a világ harcterein életük
kockáztatásával életeket mentő gyógyítókért, és azért hogy a jövőben
ne legyen háború.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Nemzeti Fórum elnöke
parlamenti elfoglaltsága miatt nem vett részt a megemlékezésen. Az
eseményen felolvasott köszöntőjében felidézte 1956. november 4-i
személyes emlékeit, majd úgy fogalmazott: "a parlamenti ellenzék
fenyegetett állapotot teremtett, idegen gondolatokkal és a
parlamenti demokráciától idegen módon próbál zavart kelteni, káoszt
teremteni".
"Demokratikus tehetetlenségükből csak annyira képesek, hogy
meggyalázzák a mai gyásznapot, amikor emlékezetünkben dübörögnek a
szovjet tankok; amikor gyászoljuk a szabadságharcban elesett hősi
halottainkat, a kivégzett mártírokat, (...) a testben és lélekben
megkínzott százezreket, és a gyógyító orvosokat, mentősöket,
ápolókat" - írta Lezsák Sándor.
Kun Szabó István, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjának
parancsnoka arról beszélt, hogy az emlékmű a hazaszeretettel
párosuló emberségre és az önzetlen elkötelezettségre hívja fel a
figyelmet, "amelynek köszönhetően, dacolva a múlt háborús
pusztításaival, az emberi élet időről időre felül tud kerekedni a
halállal szemben".
A 1956-os forradalom leverésének évfordulója kapcsán részletesen
szólt a honvéd kórház gyógyítóinak akkori helytállásáról. Kun Szabó
István ismertetése szerint 1956. október 23. és november 30. között
"emberfeletti munkájuk és helytállásuk eredményeként" 490 beteget és
570 sebesültet láttak el. Fontosnak nevezte, hogy nemcsak
forradalmárokat, hanem - különbségtétel nélkül - sebesült ávósokat
és szovjet katonákat is elláttak.
A beszédek után a hős magyar orvosok életmentő munkájának és
hősi önfeláldozásának elismerésére felállított józsefvárosi
katonaorvosi emlékműnél koszorút helyezett el - mások mellett -
Kásler Miklós és Kun Szabó István.