Ismét előrehozott választást írhatnak ki Szerbiában
Belgrád, 2019. január 21., hétfő (MTI) - Még az idén tavasszal előrehozott parlamenti választást tarthatnak Szerbiában, legalábbis erre engednek következtetni az államfő és vezető szerb politikusok kijelentései.
A legutóbb 2016-ban tartottak előrehozott parlamenti választást
a nyugat-balkáni országban. Az Ana Brnabic vezette kabinet
megbízatása 2020-ban járna le, de a híresztelések szerint akár már
idén áprilisban új miniszterelnöke lehet Szerbiának.
Az előrehozott választásokat az tenné indokolttá, hogy az
ellenzék már hét hete tüntet Belgrádban és több szerbiai városban,
az államfő lemondását követelve. Aleksandar Vucic köztársasági elnök
egyben a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) elnöke is.
A belgrádi sajtó beszámolói szerint az SNS politikusai nem
zárkóznának el az előrehozott választástól, de Aleksandar Vucic úgy
nyilatkozott, egyelőre még nem tartja indokoltnak a voksolás
kezdeményezését. Államfőként erre nem is lenne joga, de a legerősebb
szerb párt elnökeként nyomást gyakorolhatna a párton kívüli
kormányfőre, és mivel a 250 tagú parlamentben a kormánypártoknak 166
képviselőjük van, a törvényhozás bizonyosan megszavazná a
kezdeményezést.
Aleksandar Vucic szerint viszont jelenleg nincs itt az ideje a
választásnak, mert azzal csak elhúzódna a koszovói helyzet javítását
célzó folyamat. A Belgrád és Pristina közötti párbeszéd egyébként is
megrekedt, és feszült a helyzet a két ország között, így egy
választási kampány csak további késlekedéshez vezetne. Erre most
Szerbiának az államfő szerint nincs ideje.
A közvélemény-kutatások szerint amennyiben most tartanák a
választásokat, az SNS a voksok 55 százalékát szerezné meg, amit azt
jelenti, hogy egyedül is kormányt tudna alakítani, nem lenne szükség
koalíciós partnerekre. Ez volt a helyzet három éve is, a 2016-os
választást követően inkább csak előrelátásból, nem
szükségszerűségből vontak be a kormányzásba két kisebb pártot, az
Ivica Dacic külügyminiszter vezette Szerbiai Szocialista Pártot
(SPS), valamint a Vajdasági Magyar Szövetséget (VMSZ). Az SPS-re a
választópolgárok 12 százaléka szavazna, míg az ellenzéki Szerb
Radikális Pártra (SRS) a választók 4 százaléka voksolna, azaz az
ultranacionalista Vojislav Seselj vezette tömörülés ezúttal nem
kerülne be a törvényhozásba. A hét hete tartó tiltakozást vezető
ellenzéknek együttesen a szavazatok 14 százaléka jutna. A
felmérésben nem kérdeztek rá a kisebbségi pártok, például a VMSZ
támogatottságára.
Szakértők szerint azonban az ellenzék várhatóan nem fogna össze,
ha választások lennének, mert nincs közös programja, egyetlen egy
cél köti össze a körülbelül 30 pártból és szervezetből álló
tömörülést: Aleksandar Vucic eltávolítása. Ez viszont kevés lenne
ahhoz, hogy együtt induljanak a választáson. Mindez azt jelenti,
hogy egy lehetséges előrehozott választás csak még tovább gyengítené
az egyébként is szétforgácsolódott ellenzéki pártokat.
Kellemetlen perceket a kormánypártok számára csak az okozhatna,
ha az ellenzéki összefogás a választás bojkottjában nyilvánulna meg,
vagyis ha a jelenleg kormányzó pártokon kívül senki sem indulna. Ám
egyrészt a kormánypárti politikusok feltételezhetően ezt is úgy
tudnák kommunikálni, hogy az inkább az ő malmukra hajtaná a vizet,
másrészt néhány ellenzéki vezető politikai hiúságból nem tudná
elviselni, hogy ne vegyen részt egy ilyen megmérettetésen, így
várhatóan nem kell bojkottra számítani.
2000 óta, azaz azt követően, hogy az ellenzéki tüntetések után a
diktátornak tartott Slobodan Milosevicnek távoznia kellett a
politikából, csak egyetlen kormánynak sikerült kitöltenie
megbízatási idejét. Mirko Cvetkovic kabinetje 2008 és 2012 között
irányította az országot, ám a belpolitikai körökben jártas szakértők
szerint ez csak azért volt lehetséges, mert Cvetkovicot a háttérből
bábként irányította Boris Tadic akkor államfő, és senkinek sem állt
érdekében felborítani ezt az egyensúlyt. A szerb sajtó szerint a
mostani miniszterelnök, Ana Brnabic is ugyanilyen bábként szolgál
Aleksandar Vucic kezében, így voltaképpen a pártelnök-államfőnek sem
érdeke az előrehozott választás, másrészt viszont a magas
támogatottsága tudatában most bizonyos lehet abban, hogy pártja
újabb négy évig irányíthatná az országot.
A szerb sajtó találgatásai szerint az előrehozott választást
március 31-én vagy április 14-én, még a húsvéti ünnepek előtt
megtartanák, és a Blic című napilap azt is tudni véli, hogy az új
miniszterelnök Sinisa Mali jelenlegi pénzügyminiszter lehetne, aki
korábban Belgrád polgármestere volt.