Bukarest, 2019. december 12., csütörtök (MTI) - Azért nem született írásos megállapodás a magyar és a román fél között a magyar kormány által Erdélyben meghirdetett gazdaságfejlesztési programról, mert két uniós tagállam között ennek nem látták szükségét, és az előző bukaresti kormány illetékesei is meggyőződtek a program hasznosságáról - magyarázta a kolozsvári Krónikának Kelemen Hunor, aki a tárgyalásokat vezette a két fél között.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével
csütörtökön közölt interjút az erdélyi lap a Romániában bejegyzett
Pro Economica Alapítvány által magyarországi támogatással
lebonyolított programról, amelyet az utóbbi hetekben támadni kezdett
a román diplomácia. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn, a
nemzeti összetartozás bizottsága előtti beszámolójában azt mondta:
tételes szóbeli megállapodás született a román féllel a programról,
a tárgyalásokat pedig Kelemen Hunor vezette.
Az RMDSZ elnöke ennek kapcsán a Krónikának elmondta: 2017-ben és
2018-ban egyeztetett az akkor kormányon levő Szociáldemokrata Párt
(PSD), valamint a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE)
vezetőivel, Liviu Dragneával és Calin Popescu Tariceanuval, majd a
két ország miniszterelnökeivel is tárgyalt, és tájékoztatta őket
arról, miről szól a projekt.
A román fél megfogalmazta az észrevételeit: az egyik az volt,
hogy ne etnikai alapon történjen a támogatások odaítélése, azt
ugyanis sem az uniós, sem a nemzeti szabályozás nem fogadja el. A
másik észrevétel az volt, hogy ne legyen diszkriminatív, és hogy
legyen összhangban az európai uniós támogatásokkal.
A program lebonyolításával foglalkozó Pro Economica Alapítvány
szakértői a Versenytanáccsal is egyeztettek, és nyilván a két
külügyminiszter - Teodor Melescanu és Szijjártó Péter - is
egyeztetett a programról, amelyet a Németország által az erdélyi
német közösség támogatását szolgáló program mintájára dolgoztak ki.
"Így jutottunk el oda, hogy az akkori koalíciós kormány vezetői
azt mondták: ilyen körülmények között mehet a program (...) Senki
nem igényelt írásos megállapodást, ezért nem született ilyen" -
mondta Kelemen Hunor. Hozzátette: ilyesmi nem szükséges, hiszen az
Európai Unió két tagállamáról van szó, ahol a szabad piac és a tőke
szabad áramlása is alapvető elvnek számítanak.
A program próbája a mezőségi pályázat volt.
"Mindenki látta, hogy pénz jön az országba, a gépeket itt
vásárolják, itt fizetnek utánuk áfát, és hogy nem visznek, hanem
hoznak. Ezek voltak a legfontosabb érvek a szabályossága mellett, és
politikailag sem tartotta ezt senki aggályosnak. Ez korrekt és
tisztességes hozzáállás volt a koalíciós vezetők és a
miniszterelnökök részéről is az elmúlt években" - mondta Kelemen
Hunor.
Az RMDSZ elnöke az utóbbi időben a program ellen intézett
támadásokért a bukaresti külügyet tette felelőssé. Szerinte a román
külügyminisztérium apparátusában mindig volt ezzel a programmal
kapcsolatosan fenntartás, mint ahogy mindig volt a román-magyar
viszonyrendszert illetően mindenféle fék is.
"Bogdan Aurescu új külügyminiszter kissé másképp áll a dologhoz,
mint az elődje - de nem másképp, mint ahogy szokott" - jegyezte meg
az RMDSZ elnöke. Elárulta: amióta az új, nemzeti liberális párti
(PNL) kormány hatalomra került, már volt egy első beszélgetése a
témáról Ludovic Orban miniszterelnökkel, akinek a hozzáállása nem
volt elutasító, és azt ígérte: megvitatják az ügyet kollégáival.
"Eddig mindenki a legjóindulatúbban és a legjóhiszeműbben
kezelte az ügyet. Most közel másfél hónapja van egy új kormány -
velük is meg kell tudnunk állapodni" - szögezte le Kelemen Hunor.
A magyar kormány azért indította el a határon túli
gazdaságfejlesztési programokat, mert fontos cél, hogy gazdaságilag
is megerősítsék a magyar nemzeti közösségeket - emlékeztetett a
Krónika. A Hargita, Kovászna és Maros megye számára kiírt pályázat
keretében 25 százalékos önrész biztosításával legfeljebb 15 ezer
eurós támogatásra pályázhattak a székelyföldi gazdálkodók. 5293
pályázatot nyújtottak be, 21,5 milliárd forintnyi fejlesztési
igénnyel. A nagyberuházásokat érintő program keretében 72
befektetésre nyújtottak be pályázatot, közülük 66 pályázó számára
ítéltek meg összesen csaknem húszmilliárd forintos támogatást. A
nyertesekkel már el is kezdődött a szerződések aláírása. A program
következő állomása a Partium lesz.