Merkel: fel kell lépni a nyílt társadalmat fenyegető támadásokkal szemben
Megjegyzés: ötödik bekezdése helyesen: A pogromokról annak tudatában kell megemlékezni, hogy nem tétlen szemlélő, hanem valójában résztvevő, aki eltűri az elfogadhatóság határainak átlépését és a bűncselekményeket. Ezért "a demokratikus többségnek ébernek kell lennie", és "a jogállam nem lehet toleráns, ha bárkit is megtámadnak vallása vagy bőrszíne miatt" - tette hozzá Angela Merkel.
Berlin, 2018. november 9., péntek (MTI) - Fel kell lépni a nyílt társadalmat fenyegető támadásokkal szemben - hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár pénteken Berlinben, a kristályéjszaka néven ismert zsidóellenes pogromsorozat kezdetének 80. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.
A Németországi Zsidók Központi Tanácsának (ZdJ) egy zsinagógában
tartott rendezvényén kiemelte: a globalizáció felgyorsulása és a
digitalizáció előrehaladása sok embert tölt el aggodalommal és a
lemaradás szorongató érzésével.
Az ilyen korszakokban mindig különösen nagy a veszély, hogy
előretörnek a mély átalakulás összetett problémáira "egyszerű
válaszokat" kínáló erők, ami együtt jár a "nyelv eldurvulásával".
Ezekre a helyzetekre érvényes a "már a kezdetben állj ellent"
parancsa, vagyis az, hogy a bajt csírájában kell elfojtani. Ezért a
kristályéjszakáról "azzal az ígérettel emlékezünk meg, hogy
határozottan szembeszállunk a nyílt és plurális társadalmunk elleni
támadásoknak" - húzta alá a német kancellár.
A száz évvel ezelőtti pogromokról annak tudatában kell
megemlékezni, hogy nem tétlen szemlélő, hanem valójában résztvevő,
aki eltűri az elfogadhatóság határainak átlépését és a
bűncselekményeket. Ezért "a demokratikus többségnek ébernek kell
lennie", és "a jogállam nem lehet toleráns, ha bárkit is megtámadnak
vallása vagy bőrszíne miatt" - tette hozzá Angela Merkel.
Kiemelte, hogy mindenkinek ki kell állnia az alaptörvény értékei
mellett, az államnak pedig következetesen fel kell lépnie a
gyalázkodás, a kirekesztés, az antiszemitizmus, a rasszizmus és a
"jobboldali radikalizmus" ellen.
"Ugyanilyen következetességgel kell cselekednie, amikor zsidók
és Izrael elleni gyűlölet mutatkozik meg az országunkban élő olyan
emberek részéről, akik egy más vallási és kulturális háttérrel
rendelkeznek" - fogalmazott Angela Merkel.
Hozzátette, hogy nem szabad általánosító módon megbélyegezni
muszlim embereket a vallásuk nevében elkövetett bűncselekményekért,
de minden Németországban élő embernek el kell köteleznie magát az
alaptörvény mellett.
Josef Schuster, a ZdJ elnöke kiemelte: az egyre gyakoribb
antiszemita és idegenellenes támadások az egész országra szégyent
hoznak, és nem csak az elkövetők felelősek értük, hanem azok is,
akik a háttérben gyűlöletre uszítanak.
Azzal összefüggésben, hogy a szövetségi parlament (Bundestag)
pártjai közül egyedül a jobboldali ellenzéki Alternatíva
Németországnak (AfD) részéről nem hívtak meg vendégeket a
rendezvényre, azt mondta, hogy "van egy párt a Bundestag
jobboldalának szélén, amely tökélyre fejlesztette ezt az uszítást".
November 9. hármas évforduló a német történelemben, az 1938-as
kristályéjszaka mellett ezen a napon kiáltották ki a weimarinak
nevezett köztársaságot 1918-ban, és a berlini fal ledöntése is
november 9-én kezdődött 29 éve, 1989-ben. Az idén a kerek
évfordulókra irányult a legnagyobb figyelem, és mielőtt a ZdJ
szervezéséven a Pestalozzi utcai zsinagógában megemlékeztek a náci
Németországban 80 éve történt antiszemita pogromokról, a
Bundestagban emlékülést tartottak, amelyen a köztársaság
kikiáltásának 100. évfordulója volt a fő téma.
Az ünnepség szónoka Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök
volt, aki kiemelte: 1918. november 9-én "éppen olyan kevéssé volt
előre meghatározott a demokrácia bukása, mint amennyire kevéssé
garantált a fennmaradása most, száz évvel később".
Mint mondta, nyomás alá került a liberális demokrácia,
ellenfelei egyre hangosabbak és öntudatosabbak. Az elégedetlenség a
demokráciával egyre nagyobb, már a "társadalom közepét" is elérte,
és egyre többen vannak, akik számára a parlament már nem a
társadalom gondjainak politikai megoldására szolgáló intézmény.
Ezek az emberek "nem mind a demokrácia ellenfelei, de mind
hiányoznak a demokráciának" - húzta alá Frank-Walter Steinmeier,
hozzátéve: a száz éve kikiáltott köztársaság története éppen azt
mutatja, milyen nagy szükség van polgárokra, akik vállalják a
demokratikus politika fáradalmait, mert hisznek értékében.
Azonban "Berlin nem Weimar", és aki drámai hangon "weimari
viszonyok" kialakulására figyelmeztet, az "lekicsinyíti
demokráciánkat és nagyobbként állítja be ellenfeleit, mint amilyenek
valójában" - mondta a német államfő.
Hangsúlyozta, hogy a múltba révedő, erejét a mások felett
aratott győzelmek emlékéből merítő "agresszív nacionalizmus" helyett
"demokratikus hazafiasság" szükséges a szabadság és a demokrácia
megőrzéséhez, és nem szabad megengedni, hogy a nacionalisták
kisajátítsák a nemzeti jelképeket.
A nemzeti zászló színeire utalva kijelentette: aki megveti az
emberi jogokat és a demokráciát, és felszítja a régi nacionalista
gyűlöletet, annak nincs "történelmi joga" a fekete-vörös-arany
trikolórra.
"Soha ne engedjük át ezeket a színeket a szabadságot megvető
erőknek, hanem legyünk büszkék a hagyományra, amelyet képviselnek,
hiszen a fekete, a vörös és az arany a demokráciát, a jogot és a
szabadságot jelzi" - mondta Frank-Walter Steinmeier.
A weimari köztársasság a kor egyik legdemokratikusabb állama
volt, de politikai rendszerét az állandó instabilitás jellemezte, az
1929-es gazdasági világválság pedig gazdaságilag is megingatta. A
köztársaságot végül az 1933-ban hatalomra került nácik számolták fel.
A náci állam szervezésében történtek a népharag spontán
kitörésének beállított antiszemita pogromok is 80 évvel ezelőtt. Az
ürügy egy Párizsban dolgozó német diplomata meggyilkolása volt. A
felülről elindított erőszakhullám napokig tartott, az elkövetők több
mint 1300 embert öltek meg, szétvertek és kiraboltak mintegy 7500
üzletet és megrongáltak nagyjából ezer zsinagógát és más zsidó
vallási épületet. Több száz zsinagóga teljesen kiégett. A pogromok
után 30 ezer embert koncentrációs táborokba hurcoltak.
Előzmény/folytatás
Merkel: fel kell lépni a nyílt társadalmat fenyegető támadásokkal szemben
2018. november 9.
Berlin, 2018. november 9., péntek (MTI) - Fel kell lépni a nyílt társadalmat fenyegető támadásokkal szemben - hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár pénteken Berlinben, a kristályéjszaka n...