Agrárminiszter: össze kell fogni a magyar mézért
Siófok, 2018. november 9., péntek (MTI) - A magyar méz a minőségét tekintve a legfelső kategóriába tartozik a világon, összefogással jelentősen nőhetne a mézágazat jövedelemtermelő képessége - mondta Nagy István agrárminiszter Siófokon pénteken.
A tárcavezető a Magyar Professzionális Méhészek Egyesületének
kongresszusán hangsúlyozta: már nem fenntartható, hogy a
Magyarországon termelt méz nagy részét hordós kiszerelésben adják
el, a méhészeknek meg kell mutatniuk, hogy a termelésben és az
értékesítésben is közösen tudnak előre lépni.
Nagy István szerint a magyar méznek komoly piaca lehet Kína,
amely bár az "egész világot elárasztja mézzel", magyar mézet akar
venni, akár 6-10 ezer forintos üvegenkénti áron is, mert egyre több
a tehetős polgára, akinek fontos, hogy kiváló minőségű
élelmiszereket fogyasszon.
"Megvolna a magyar méz útja, csak meg kellene fordítanunk
Nyugatról Keletre" - fogalmazott.
A mintegy kétszáz méhészeti szakember előtt a tárcavezető az
ágazat problémái, kihívásai között szólt a méhcsaládok számának
csökkenéséről és az önbeporzó napraforgóról. Megjegyezte: a
méhpusztulás ütemét látva csak idő kérdése, hogy Magyarország legyen
az a hely, ahol a legsűrűbb a méhpopuláció Európában.
Az önbeporzó napraforgó a miniszter szerint az egész
ökoszisztémára negatív hatással lehet. A gazdálkodók a biztosabb
hozam és a nagyobb termésmennyiség érdekében a napraforgó
vetésterületének több mint felén már önporzó fajtát vetnek, amely
nem ad nektárt. Az önporzó fajta vetésterülete drasztikusan nő, a
tárcavezető az agrárkutató intézettől kérte e folyamat hatásainak
vizsgálatát.
A Magyarországon termelt mézfajták közül a napraforgó a
legjelentősebb, jelenleg a teljes mennyiség 34 százalékát teszi ki,
megelőzve a repcét (21 százalék) és az akácmézet (19 százalék).
A másfél évtizede alakult, a 20 ezer magyarországi méhészből
1400 tagot számláló Magyar Professzionális Méhészek Egyesülete
kongresszusának részvevői a kétnapos eseményen előadásokat
hallhatnak a mézfogyasztás népszerűsítésének marketingeszközeiről, a
környezetváltozásnak a méhészetre gyakorolt hatásairól, a
bioméhészetről és egyebek mellett az akácméz pollentartalmának
meghatározásáról is.