A közmédia átalakításával véget ért a koalíciós válság Izraelben
Jeruzsálem, 2017. március 30., csütörtök (MTI) - Egyezségre jutott az izraeli közmédia átszervezéséről Benjámin Netanjahu miniszterelnök és Móse Kahlón pénzügyminiszter, és ezzel véget vetettek az utóbbi hetek koalíciós kormányválságának Izraelben - jelentették be csütörtökön.
Alapvető változást jelent a jelenlegi médiatörvényhez képest,
hogy kiemelték a hírszerkesztőséget az új közmédia szervezetéből,
ezek és az aktuális műsorok a régi közmédia dolgozóinak
továbbfoglalkoztatásával egy különálló szervezethez tartoznak majd,
amelyet egy tanácsadó testület felügyel.
Az új közmédia eredetileg április 30-án kezdte volna meg
munkáját, de az indulást május közepére halasztották, hogy addig
gyors törvényhozással megszülethessen a változások jóváhagyása.
A csütörtöki megállapodásban foglaltakat rögzítő törvényeket
várhatóan a jövő héten, a tavaszi szünetet felfüggesztve
összehívott, rendkívüli plenáris ülésen szavazza meg a kneszet.
A kompromisszumos megállapodás megszületését maga Netanjahu
jelentette be az Andrej Kiska szlovák elnökkel folytatott
tárgyalásai előtt rendezett közös sajtótájékoztatón.
Kahlón délután sajtótájékoztatót tartott, ahol kijelentette,
hogy a politikusoknak nem lesz beleszólásuk az új közmédia
munkájába, és sikerként könyvelte el, hogy a miniszterelnök korábbi
álláspontjával szemben mégis elindulhat az új vállalat.
Az új közmédia dolgozói viszont tüntettek sajtótájékoztatója
közben, mert szerintük olyan megosztott szervezet jön létre a
változás nyomán, amely nem lesz képes az eredeti tervek szerint jól
hasznosítani az erőforrásokat, s így pazarolni fogja az adófizetők
pénzét.
Szakszervezetük közleménye szerint "szemben állnak a kormány
korrupt erőfeszítéseivel, hogy ellenőrzést gyakoroljanak Izrael
szabad médiája, és különösen közmédiája felett".
Dávid Bitán, a koalíció elnöke szerint a csütörtöki egyezmény
"jó a Likudnak, jó a Kulánunak (Mose Kahlón centrista, Mindenki nevű
pártjának), jó a médiának, és a legfontosabb, hogy jó Izraelnek".
A kormánykoalíció azért került hosszan tartó válságba, mert
Benjámin Netanjahu a még működésbe sem lépett új közmédia
feloszlatását szerette volna eléri, miközben Kahlón anyagi okokból
ragaszkodott a három évvel ezelőtt elhatározott reformlépésekhez,
vagyis a régi közszolgálati média szervezetének felszámolásához, és
helyette az új vállalat megindításához.
A szakszervezeteket aggasztotta, hogy Miri Regev, a Likudhoz
tartozó kulturális és sportminiszter az izraeli kormány egyik nyári
ülésén, az előző tervezetről azt mondta: "Micsoda? Pénzt teszünk
bele, és azt mondanak, amit akarnak? Mire jó a közmédia, ha nem mi
uraljuk?"
David Bitán, a koalíció elnöke pedig a kneszet ülésén úgy
vélekedett, hogy a 2014-es törvénykezésben meghatározott közmédia
"túlságosan is szabad", s ezzel az új törvény szerkesztőknek adott
szabad véleménynyilvánítási jogára utalt.
Az ügy előzménye, hogy 2014 májusában az izraeli kormány
elfogadott egy határozatot, amellyel felszámolták az addigra
teljesen eladósodott izraeli közmédia-társaságot, a Resut Hasidurt
(angolul Israel Broadcasting Authority, IBA), és eltörölték a minden
tévékészülék-tulajdonostól évente beszedendő mintegy 300 sékeles (18
ezer forintos) előfizetési díjat.
Helyette megszavazták egy új közmédiacég, a Tagid Hasidur
Haiszraeli (Israel Broadcasting Corporation, IBC) sokkal kisebb és
hatékonyabb intézményeinek létrehozását.
Az új közmédia munkatársai bejelentették, hogy ők készek a
műsorszórásra, de Benjámin Netanjahu többször követelte indulásuk
elhalasztását. Tavaly novemberben egy szintén Kahlónnal született
kompromisszum április 30-ra tűzte ki a végleges időpontot. Az utóbbi
hetekben a kormányfő az új szervezet megszüntetését, és a régi
további működését, rehabilitását próbálta elérni.