NATO-főtitkár: fenn kell tartani a párbeszédet Oroszországgal
Brüsszel, 2017. március 30., csütörtök (MTI) - Amikor a feszültség erősödik, a párbeszéd fenntartása a legfontosabb, ezért minden körülmények között folytatni kell azt Oroszországgal - jelentette ki a NATO-Oroszország Tanács brüsszeli ülését követően csütörtökön Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára.
A főtitkár sajtótájékoztatóján megjegyezte, a NATO és
Oroszország közötti feszült viszony enyhítése és a kölcsönös bizalom
helyreállítása érekében az észak-atlanti szövetség továbbra is
elkötelezett a párbeszéd fenntartása mellett. A NATO-nak egységes
álláspontja van Oroszországgal kapcsolatban: erős védelmi jelenlét
fenntartása mellett a párbeszéd folytatása - húzta alá.
Tájékoztatása szerint, noha őszinte és érdemi vitát folytatott a
NATO és Oroszország a közös biztonság fontos kérdéseiről, az
ukrajnai helyzettel kapcsolatban az álláspontok gyökeresen eltérőek.
A kelet-ukrajnai biztonsági helyzet továbbra is komoly
aggodalomra ad okot, az erőszakos cselekmények újra felerősödtek -
hangsúlyozta. Az elmúlt hónapokban mindkét harcoló fél számtalan
esetben sértette meg a tűzszüneti megállapodást, nem riadtak visszal
a tiltott nehézfegyverek használatától sem. A minszki megállapodást
végre kell hajtani annak érdekében, hogy tovább lehessen lépni a
rendezés felé - tette hozzá.
Stoltenberg hangsúlyozta a katonai szövetség kiállását Ukrajna
önállósága és területi integritása mellett. A NATO sem most, sem a
jövőben nem fogja elismerni a kelet-ukrajnai területek feletti orosz
igényt és elítéli a Krím jogellenes és törvénytelen bekebelezését -
húzta alá.
A főtitkár elmondta azt is, hogy Oroszországgal előremutató
megbeszélés folyt a kockázatcsökkentés és az átláthatóság növelése
terén. Úgy a katonai szövetség mint Moszkva ígéretet tett arra, hogy
továbbra is eleget tesz tájékoztatási kötelezettségének a
hadgyakorlatokra és csapatmozgásokra vonatkozóan.
Közel kétéves szünet után csütörtökön negyedik alkalommal ült
össze Brüsszelben a NATO-Oroszország Tanács nagyköveti szinten.
Ennél magasabb tárgyalási szint az ukrajnai válság kitörése óta nem
volt, noha a felek eredetileg abban állapodtak meg, hogy a külügy-
és a védelmi miniszterek évente kétszer összeülnek, elvben az állam-
és kormányfők találkozója sem kizárt. A dialógust - 2014 júniusa óta
- az ukrajnai konfliktus miatt berekesztették, ezt követően
diplomaták szintjén 2016 áprilisában beszélt egymással az
észak-atlanti szövetség és Oroszország. Tavaly három alkalommal
hívták össze.
A tanácsot 2002-ben alapították azzal a céllal, hogy
Oroszországot bekössék a transzatlanti katonai szövetség munkájába
és bizalmat teremtsenek a két fél között. Huszonnyolc tagja van,
plusz Oroszország.