A "Legjobb a legjobbak között" minősítést kapta a Pannon Magbank az EU LIFE-Nature programjában

    A Pannon Magbank létrehozásának célja legalább 800 olyan növényfaj magvainak összegyűjtése volt, amely a Kárpát-medencében őshonos, és magvait hosszú távon, génbankban lehet tárolni. A 800 növényfaj a vadon élő honos növényflóra mintegy felét jelenti. A programot a Növényi Diverzitás Központ (NöDiK) valósította meg, együttműködve az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetével (MTA ÖK ÖBI) és az Aggteleki Nemzeti Park igazgatóságával.

    A programban végül 910 faj 1853 magtételének gyűjtését és tárolását oldották meg, köztük 204 védett faj 364 magját és 45 fokozottan védett faj 76 magját. "Az eredetileg a pályázatban vállalt cél túlteljesítése bizonyosan hozzájárult ahhoz, hogy a projektünket a legjobbak közé sorolták" - idézi Török Katalint, az MTA ÖK ÖBI tudományos főmunkatársát, a program egyik irányítóját az MTI-hez szerdán eljuttatott akadémiai közlemény.

    Mint írják, a Pannon Magbank mellett öt másik LIFE-Nature pályázat kapta meg a legkiválóbbaknak járó minősítést. A jó és a legjobb programokat bemutató Best of LIFE-Nature projects kiadványt nemrég jelentette meg a LIFE programot koordináló testület, az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága.

    A magbank célja a magyarországi rendkívüli és egyedülálló faji sokféleség megőrzése évtizedes-évszázados távlatban, ezért a magmintákat kettőzött biztosítással, mínusz 20, illetve 0 fokot biztosító hűtőkamrákban tárolják a projektben részt vevő intézmények Tápiószelén, Vácrátóton és Aggteleken.

    Az MTA ÖK ÖBI munkatársainak feladata volt a maggyűjtési stratégia előkészítése, a gyűjtési módszertan kidolgozása, a gyűjtött magvak dokumentálása, ellenőrzése, egy visszatelepítési kísérlet elvégzése. "A gyűjtési stratégia nem csak a gyűjtendő növények kiválasztását jelenti. A Magyarországon vadon élő mintegy 2200 edényes növény közül majdnem 1800 lehet alkalmas hosszú távú hűtéses tárolásra. A fő szempont az volt, hogy ebből az 1800-ból minél több védett, veszélyeztetett, más növényekkel társulásalkotó vagy társulásban fontos szerepet betöltő növény kerüljön a magbankba. A ritkább agrárgyomokra is figyeltünk, amelyek a vegyszerezés miatt szinte teljesen eltűntek, valamint a haszonnövények vad rokonaira" - hangsúlyozta Török Katalin, hozzátéve, hogy a cél a lehető legnagyobb genetikai változatosság megőrzése volt, ezért a terepi gyűjtés során minél több egyedről történt a gyűjtés, a magok legfeljebb 20 százalékának begyűjtésével, biztosítva a populáció túlélését.

    A visszatelepítési kísérlet fő kérdése az volt, hogy a gyakorlati természetvédelemben hogyan lehet felhasználni a magbankban tárolt mintákat. A szakemberek a kísérlethez egy felhagyott szántót választottak a fülöpházi homokbuckák, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Natura 2000 területe közelében. Itt a kiskunsági mészkedvelő évelő nyílt homokpusztagyepek (Festucetum vaginatae danubiale) tíz jellemző faját telepítették vissza. A magkeverékben 2 állományalkotó domináns fűféle és 8 évelő kétszikű magja kapott helyet.

    "A 2013. évi vetés volt a legsikeresebb, jókor érkezett a kellő mennyiségű csapadék, így a csenkeszes táblák úgy néznek ki a területen, mint egy termesztésbe fogott parcella" - idézte fel a kutató. A visszatelepítés eredményességét leginkább az időjárás befolyásolta. Ebből az következik, hogy restaurációs célú magbankokra is szükség lenne, melyek jelentősebb mennyiségű minta tárolásával biztosítanák egyrészt a nagyobb területek bevetését, másrészt lehetővé tennék az időjárási szempontból kedvezőtlen évek veszteségeinek pótlását is.

    Török Katalin szerint fontos lépés lenne a hagyományos megőrzési módszerek mellett a honos fajok magjainak ipari mennyiségű termesztése Magyarországon, ahogy ez más európai országok mezőgazdaságának részeként már egy piaci alapon működő ágazat kifejlődéséhez vezetett.

    Az Európai Bizottság minden évben kiosztja a Legjobb LIFE természetvédelmi program díját, 2016-ban három kategóriában 63 európai uniós program közül 23 kapta meg ezt a kitüntetést, köztük a Pannon Magbank projekt és közülük választották ki a hat legjobbat, köztük a Pannon Magbankot.

    A magyar projekt mellett a legjobbak közé került egy ciprusi erdőmegőrző program, Spanyolország akcióterve a mérgek illegális használata ellen a természetben, a lengyel program a természetes élőhelyek gondozására a biomassza használatának fenntartható rendszerében, egy lengyel erdőgazdálkodási projekt és az északi tőzeglápok helyreállításának finnországi programja.