Iszapömlés - Február 6-án hirdet másodfokú ítéletet a Győri Ítélőtábla - BŐVÍTETT
Győr, 2017. január 25., szerda (MTI) - Február 6-án tíz órakor hirdet ítéletet a vörösiszapper másodfokú tárgyalásán a Győri Ítélőtábla - mondta a büntetőper szerdai tárgyalási napja végén Zólyomi Csilla, a tanács elnöke.
A táblabíróságon január 23-án indult a másodfokú tárgyalás,
miután a Győri Fellebbviteli Főügyészség tavaly június 21-én az első
fokon eljáró Veszprémi Törvényszék mind a tizenöt vádlottat felmentő
határozatának hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását
kérte, eljárási szabálysértések és az indoklási kötelezettség
elmulasztására hivatkozva.
Szerdán, a harmadik tárgyalási napon az utolsó szó jogán
felszólaló vádlottak valamennyien ártatlannak vallották magukat, és
az első fokú ítélet helybenhagyását kérték.
Az elsőrendű vádlott, B. Zoltán az utolsó szó jogán azt mondta:
becsületesen végezte munkáját, tisztességesen helytállt, amit a
törvényszék alapos vizsgálattal meg is állapított. Semmi nem
törölheti ki a tragédiát az emberek életéből, de reményei szerint "a
jogerős ítélet megnyugvást hoz majd" a katasztrófában érintetteknek
és a társadalomnak.
Kedden, a második tárgyalási napon valamennyi védő az első fokú
ítélet helyben hagyását kérte. Arra hivatkoztak, hogy a Veszprémi
Törvényszék ítélete megalapozott volt, a szakértői véleményeket jól
és objektíven használta, az ítéletet megfelelően indokolta. Az
ügyészi fellebbezés azonban szerintük nem volt alapos, a nyomozás
pedig elkapkodott volt.
Hangoztatták, hogy a szakértői vélemények szerint nem a gáttest
hibájából következett be a katasztrófa, hanem az altalaj törése
következményeként, a vádlottak viselkedése, munkája és a kataszrófa
között nem volt ok-okozati összefüggés.
Pál Helga, D. József másodrendű vádlott védője kitért arra is,
hogy bár Kolontárnak és Devecsernek is volt veszélyhelyzet esetére
kész kitelepítési terve, azt egyszer sem próbálták el, a szükséges
technikai eszközök pedig nem működtek.
Fejes Péter ügyész szerint a nyomozás nem volt összecsapott,
mert a társadalomnak "jogos elvárása", hogy "tisztességes
körülmények között" történjen a nyomozás és lépjen a tárgyalási
szakaszba.
Az ügyész érthetetlennek nevezte a kimenekítési tervek számon
kérését. Álláspontja szerint ha működött volna a riasztó-rendszer,
vagy megszólaltak volna a harangok, az sem változtatott volna
semmin, mert a vörösiszap hét perc alatt érte el Kolontárt, a
gátszakadást követő percekben pedig semmilyen értesítést nem kapott
senki, aki a településeken a riasztást elindíthatta volna.
A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő
vörösiszap három települést öntött el, Kolontárt, Devecsert és
Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több
mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált.
A Veszprémi Törvényszék bűncselekmény hiányában mentette fel a
vörösiszapper összes vádlottját a halált okozó gondatlan
közveszélyokozás vétsége, a gondatlanságból elkövetett környezet- és
természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendje
megsértésének vádja alól tavaly január 28-án. A törvényszék szerint
a katasztrófa oka "altalaj eredetű stabilitásvesztés" volt, amely
miatt a töltés tönkrement.