KSH: csökkent a szakszervezetek munkahelyi jelenléte az elmúlt években
Budapest, 2016. november 8., kedd (MTI) - Csökkent a szakszervezetek mukahelyi jelenléte, ezzel együtt a szakszervezeti tagok aránya is a munkahelyeken az elmúlt években - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Munkaerőpiaci helyzetkép, 2015 című kiadványából.
A 2015. évi adatfelvételnél az alkalmazásban állóknak csak 25,1
százaléka nyilatkozott úgy, hogy munkahelyén működik szakszervezet,
amely több mint 12 százalékpontos csökkenés a 2001-es állapothoz
képest, és érdemben elmarad a 2009. évi 28,5 százaléktól is.
Ahogy a szakszervezetek munkahelyi jelenléte, úgy a
szakszervezeti tagok aránya is folyamatosan csökkent a KSH által
vizsgált években: míg az első, 2001. évi felvétel idején a
válaszadók 19,7 százaléka vallotta magát szakszervezeti tagnak,
addig 2015-ben már csak 9 százalékuk. Arra a kérdésre, hogy
működik-e munkahelyén szakszervezet, az érintettek 12,5 százaléka
nem tudott válaszolni.
Nem változott a korábbi adatfelvételekhez képest a
szakszervezetek ágazati és tulajdonforma szerinti koncentrációja.
2015-ben is jóval átlag feletti volt a szakszervezeti jelenlét a
költségvetési szervezetek
túlsúlyával jellemezhető két nagy nemzetgazdasági ágban, az
oktatásban és az egészségügyben. Az előbbiben a dolgozók 51,8
százaléka, utóbbiban 46 százaléka nyilatkozott úgy, hogy munkahelyén
van szakszervezet, a tagok aránya azonban itt is csak 19,0 százalék,
illetve 17,7 százalék volt.
A harmadik nagy költségvetési intézmények uralta nemzetgazdasági
ágban a közigazgatás, kötelező társadalombiztosításban a
szakszervezeti jelenlét a foglalkoztatottak 36,3 százalékára terjedt
ki, és 10,7 százalékuk vallotta magát szakszervezeti tagnak. Itt a
rend- és katasztrófavédelem területén dolgozók között élnek még
viszonylag erősen a szakszervezeti hagyományok.
Markáns szakszervezeti jelenlét jellemzi a villamosenergia-,
gáz- gőzellátás légkondicionálás, valamint
a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágakat. Az előbbiben a
dolgozók 59,3, az utóbbiban 47,2 százaléka tudott
arról, hogy munkahelyén van szakszervezet, és a többi területhez
képest a tagok aránya is kiugróan magas,
29, illetve 22,3 százalékos volt. Nem véletlen, hogy mindkét
nemzetgazdasági ágra a nagyméretű állami tulajdoni
gazdálkodó szervezetek (MVM, MÁV, Magyar Posta) túlsúlya
jellemző, ez segítette a jelentős múlttal
rendelkező szakszervezeteik túlélését - írta a KSH.
Ezzel szemben a szakszervezetek bölcsőjének számító, létszámát
tekintve a legnagyobbnak minősülő nemzetgazdasági ágban, a
feldolgozóiparban az alkalmazásban állók mindössze 7,8 százaléka
volt 2015-ben szakszervezeti tag, és közel minden negyedik
munkavállaló munkahelyén volt csak jelen a szakszervezet.
Az ugyancsak nagy létszámú kereskedelemben, ahol az ágazatban
jelentős súlyt képviselő multikkal szembeni eredményes fellépés
indokolná az aktív szakszervezeti tevékenységet, a szervezett
dolgozók aránya mindössze 3,3 százalék volt, 9,2 százalékos
szakszervezeti jelenlét mellett - áll a KSH tanulmányában.
A szakszervezeti tagság megoszlásának további jellemzői már az
ágazati arányokból következnek. Mivel az oktatás és az egészségügy
költségvetési intézményeinél a férfiaknál nagyobb arányban dolgoznak
nők, így a nőkre a férfiakét némileg meghaladó szervezettség volt a
jellemző 2015-ben is (9,3 százalék, szemben a 8,8 százalékkal).
A tiszta állami tulajdonú gazdálkodó szervezeteknél és
intézményeknél a szakszervezeti jelenlét 54,3 százalékos volt, míg a
két és félszer annyi embernek munkát adó magánszektorban 13
százalék. Míg az előbbieknél a dolgozók 19,5, az utóbbiaknál
mindössze 4,7 százaléka volt szakszervezeti tag.
A szervezettség a szellemi dolgozók körében magasabb a
fizikaiakra jellemzőnél, és az iskolai végzettség szintjével is nő.
Ágazattól független jelenség viszont, hogy a 40 év alattiak
körében csak mintegy fele a szakszervezeti tagok aránya az ennél
idősebb munkavállalókra jellemzőnél, ami a szakszervezetek további
szerepvesztését vetíti előre - figyelmeztet a KSH.