Német kormányalakítás - Merkel: január közepéig tarthat a kormányalakítási folyamat következő szakasza
Berlin, 2017. december 18., hétfő (MTI) - Január közepéig tarthat az új német szövetségi kormány megalakulásához vezető folyamat következő szakasza, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségének egyeztetése a Német Szociáldemokrata Párttal (SPD) a közös kormányzás lehetőségeiről - mondta Angela Merkel kancellár, a CDU elnöke hétfőn Berlinben. Egy szintén hétfőn ismertetett felmérés szerint a németek csaknem négyötöde neheztel a pártokra és vezetőikre a kormányalakítás elhúzódása miatt.
Angela Merkel a CDU elnökségi ülése után tartott tájékoztatóján
elmondta: a három párt vezetői szerdán találkoznak, hogy rögzítsék a
kormányzati együttműködés lehetőségeit feltérképező egyeztetések
menetrendjét. A megbeszélések január elején kezdődnek, és a hónap
közepén fejeződhetnek be. Eredményüktől függ, hogy a CDU/CSU és az
SPD továbblép-e a hivatalos koalíciós tárgyalások szakaszába -
mondta Angela Merkel.
Ismét megerősítette, hogy pártjának célja egy stabil kormány
megalakítása - vagyis csakis a 2013-ban kezdett nagykoalíció
folytatásáról kíván tárgyalni az SPD-vel -, a kisebbségi kormányzást
pedig elutasítja.
Ha vállalható megoldásként tekintenének a kisebbségi
kormányzásra, nem is a szociáldemokratákkal tárgyalnának, mert nem
ők a "privilegizált partnerek" a CDU számára - mondta a
pártelnök-kancellár.
Hozzátette: az előzetes egyeztetéseken és az esetleges koalíciós
tárgyalásokon a CDU számára a kiindulási alap a CSU-val közösen
kidolgozott választási program, valamint a migráció ügyében a
szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után
elfogadott közös "szabályrendszer", amely szerint törekedni kell
arra, hogy a menekültügyi rendszer keretében befogadott emberek
száma ne haladja meg az évi 200 ezret.
Azzal kapcsolatban, hogy a Handelsblatt című üzleti lap hétfői,
SPD-s körökben megerősített értesülése szerint Martin Schulz, a
szociáldemokraták elnöke egy belső megbeszélésen kijelentette, hogy
amennyiben folytatják a kormányzást a CDU/CSU-val, az SPD magának
követeli a különösen európai uniós ügyekben kiemelten fontos
tárcaként számon tartott pénzügyminisztériumot, Angela Merkel
kérdésre válaszolva azt mondta, szerinte nem lenne megfelelő
sorrend, ha előbb beszélnének a tárcák elosztásáról, mint az
esetleges közös kormány konkrét programjáról.
Az előzetes, úgynevezett szondázó egyeztetések Angela Merkel
szavai alapján legkorábban január 2-án, a szeptember 24-i
Bundestag-választás utáni 99. napon kezdődhetnek. Így már biztos,
hogy ez lesz a második világháború utáni német történelem
leghosszabb kormányalakítása. Az eddigi rekord 86 nap volt, 2013-ban
állította fel a CDU/CSU és az SPD.
A Forsa közvélemény-kutató intézet hétfőn ismertetett felmérése
szerint a németek 71 százaléka neheztel a pártokra és vezetőikre a
kormányalakítás elhúzódása miatt, és csupán 23 százalékuk tartja
megfelelőnek a tempót.
Arra a kérdésre, hogy melyik párt, illetve politikus felelős a
folyamat elhúzódásáért, 30 százalék a liberális Szabad Demokrata
Pártot (FDP), 28 százalék az SPD-t, 24 százalék a CDU-t nevezte meg,
illetve 39 százalék Christian Lindnert, az FDP elnökét, 27 százalék
Martin Schulzot, és 24 százalék Angela Merkelt.
A Bundestag-választás után a győztes CDU/CSU az FDP-vel és a
Zöldekkel kezdett egyeztetést a közös kormányzásról, de a pártok
színei alapján Jamaica-koalíciónak nevezett kormány gondolata
elbukott, mert az FDP november 20-án kivonult a tárgyalásokról.
A Forsa az RTL kereskedelmi televízió és az RTL csoporthoz
tartozó n-tv hírtelevízió megbízásából készített felmérésében
kimutatta, hogy egy előrehozott választás nem hozna nagy változást;
amennyiben most vasárnap lenne a Bundestag- választás, az eredmény
nagyjából megegyezne a szeptemberi választás eredményével.
A CDU/CSU a szavazatok 33 százalékát gyűjtené össze, míg
szeptember 24-én 32,9 százalékot szerzett, az SPD pedig 20,5
százalék helyett 20 százalékot szerezne. A CDU/CSU-tól jobbra álló
Alternatíva Németországnak (AfD) a szeptemberi 12,6 százalék után 12
százalékos eredményt érne el, az FDP 10,7 százalék helyett 8
százalékon végezne, az SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) 9,2
százalék helyett 10 százalékot, a Zöldek pártja pedig 8,9 százalék
helyett 12 százalékot szerezne - mutatta ki a Forsa
RTL/n-tv-Trendbarometer nevű felmérése.