Német kutatás: számos országban sérül a vallásszabadság, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában
Berlin, 2017. december 15., péntek (MTI) - A világ számos országában sérül a vallásszabadság, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában - mutatta ki egy pénteken Berlinben ismertetett elemzésében a német katolikus és a német evangélikus egyház.
A német katolikus püspöki konferencia és a német evangélikus
egyház (EDK) Ökumenikus jelentés a keresztények vallásszabadságáról
világszerte 2017 - A vallás-, és a világnézeti szabadság:
Fenyegetések - Korlátozások - Sértések című tanulmányában kiemelték,
hogy nem tesznek kísérletet a vallásuk miatt üldözöttek számának
meghatározására, mert nincsen megfelelő módszertan, a többi között
azért, mert minél erősebb az üldöztetés, annál nehezebb konkrét
adatokhoz jutni, és az üldöztetés gyakran nem, illetve nem
egyértelműen vallási vonatkozású. Ugyanis a vallási hovatartozás
miatti üldöztetés és erőszak, vagy a valamely vallás nevében
alkalmazott erőszak "gyakran egymást átfedő vallási, etnikai,
gazdasági, szociális és politikai feszültségmezők mentén" mutatkozik
meg.
Így csak töredékes adatokat lehet fellelni, a többi között
tudható, hogy az iraki keresztények száma 2013 óta nagyjából 500
ezerről 250-300 ezerre csökkent, Szíriában pedig a Bassár el-Aszad
elnökhöz hű erők támadásaiban 2011 óta megsérült vagy megsemmisült a
keresztény templomok és egyéb imahelyek 50-63 százaléka.
A vallásszabadság megsértésének tipikus motívumait bemutató
fejezetben első helyen kiemelték az igazsághoz és a tisztasághoz
fűződő vallási igények érvényesítését, ami egy "vallási igazság"
nevében elkövetett vagy vívott terrormerényletekben és háborúkban,
vallási kisebbségek elnyomásában, vagy éppen vallási alapon működő,
a lakosság felett "gyámkodó" pártok tevékenységében nyilvánul meg.
Ez jellemző a többi között Szaúd-Arábiára, Katarra, Jemenre és
Iránra, illetve az Iszlám Állam és a Boko Haram nevű
terrorszervezetekre.
A vallásszabadság megsértésének második jellemző indíttatása a
"vallási-kulturális örökség által meghatározott nemzeti identitás
fenntartása", ami például Mianmarban tanulmányozható. Hozzátették:
Oroszországra is egyre inkább jellemző a vallás "nemzeti-romantikus
instrumentalizálása" - felhasználása politikai célok elérésére - ,
így Vlagyimir Putyin első elnöksége óta "az orosz ortodox egyház az
orosz nemzeti öntudat egyik oszlopa" lett.
A harmadik meghatározó forma a vallásszabadság megsértése
tekintélyelvű kormányzatok által, ami a többi között jellemző Kínára
és Vietnamra, ahol korábban a "kommunista-ateista" ideológiai
motiválta a vallásszabadság megsértését, újabban pedig a társadalmi
élet valamennyi területének ellenőrzésére irányuló törekvés.
Hozzátették, hogy Kirgizisztánban, Üzbekisztánban, Tádzsikisztánban
és Türkmenisztánban kamerás megfigyelő berendezéseket
rendszeresítettek a mecsetekben, Fehéroroszországban pedig különösen
a római katolikus egyházat tartják megfigyelés alatt, mert a hívek
között nagy a lengyel nemzeti kisebbséghez tartozók aránya.
A vallásszabadság megsértésének aktuális fejleményeit térségek
szerinti bontásban tárgyaló fejezetben hangsúlyozták, hogy a
leginkább a Közel-Kelet és Észak-Afrika muzulmán többségű
országaiban rossz a helyzet. Ebben a régióban történik a legtöbb
terrormerénylet, amelyet vallási alapon hajtanak végre más vallási
közösségek ellen, és a jogsértések különösen a keresztényeket érik.
A "mi szekularizált nyugati társadalmainkban alig tudjuk
elképzelni, mit is jelent, amikor akadályoznak embereket abban, hogy
részt vegyenek egy istentiszteleten", pedig "a világ más részein
gyakran ez a keresztények mindennapi életének keserű valósága" -
mondta a tanulmányt bemutató közlemény szerint Petra Bosse-Huber, az
EKD tanácsának elnökhelyettese.