OGY - Krónika 3. (kérdések)

    Az LMP az Eximbank hiteleiről

    Demeter Márta (LMP) arról beszélt, hogy egy általánosságban célszerű eszközt, a kötöttsegély-hitelezést a kormány nem célirányosan használ, s azt kizárólag a saját magánüzleti céljai szerint teszi. Szerinte ezeket a programokat a haveri cégeknek milliárdos hasznot hozó üzletekre használják. Azt kérdezte, milyen programok valósultak meg az Eximbank által nyújtott hitelekből, és milyen szempontok alapján választják ki a projektben részt vevőket.

    Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára azt mondta: a kötöttsegély-hitel program lényege, hogy a piacinál kedvezőbb feltételeket nyújtanak kevésbé fejlett országoknak. Ez nem adomány, ingyenes szolgáltatás, hanem hitel - rögzítette. Azt, hogy milyen fejlesztéseket valósítanak meg az érintett államok, az ő joguk, a belső eljárásrendjük alapján. Nem a magyar kormány mondja meg mire használják fel, és kiket vonnak be, ugyanakkor számos országokban nagy sikerű programok valósultak meg - jelezte.

    Fidesz: az Európai Bizottság maga ellen nem indít kötelezettségszegési eljárást?

    Gyopáros Alpár (Fidesz) arról beszélt, hogy az Európai Bizottságnak saját maga ellen kellene kötelezettségszegési eljárást indítania. Mint mondta, az elmúlt években többször politikai indokból indult eljárás Magyarországgal szemben. Nem volna-e morálisan indokolt saját maga ellen is megindítani az eljárást a szerződéses határok feszegetése és áttörése miatt? - firtatta a fideszes képviselő.

    Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára úgy reagált: Brüsszel politikai természetű vitarendezési módszerként, nyomásgyakorlási eszközként használja ezt a jogi eljárást. Magyarország a középmezőnybe tartozik az eljárásokat illően, de az látszik, hogy inkorrekt módon járnak el Magyarországgal szemben - mutatott rá. Ezeket azért is tartja problémásnak, mert azt a kérdést feszegetik, hogy az Európai Bizottság kit is képvisel tulajdonképpen, egyes milliárdosok érdekeit vagy az unió 508 millió polgárát.

    MSZP: miért marad el az 1-es villamos meghosszabbítása?

    Kiss László (MSZP) azt kérdezte, miért marad el az 1-es villamos meghosszabbítása. Erről volt szó korábban, s ez a vonal kötné össze az óbudai temetőt és környékét a III. kerület legforgalmasabb részeivel. Mint mondta, maga Tarlós István főpolgármester akadályozta meg a projektet, ezt egy interjúban maga is elismerte. Valaha remélhető, hogy mégis megvalósul? - firtatta a szocialista politikus.

    Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára közölte: 2014-20 között a Külső Bécsi úti villamosvonal fejlesztésére 10 milliárd forint fejlesztési támogatás áll rendelkezésre, a támogatási összegen felüli eszközöket a fővárosi önkormányzatnak kell beszerezni. A főváros ugyanakkor a program leállításáról döntött azzal, hogy az erre szánt összeget átcsoportosítanák további alacsonypadlós villamosok és trolik beszerzésére.

    Ha felmerül olyan előre "nem felbecsülhető haszon", amelynek hatására a projekt megtérül, akkor a villamos meghosszabbítása 2020 után megvalósulhat - jelezte.

    Jobbik: vezessék be a diplomás bérminimumot!

    Hegedűs Lorántáné (Jobbik) azt sürgette, kezeljék érdemben a közszféra egészében jelentkező alulfizetettséget és bérfeszültséget. A minimálbér és a garantált minimálbér mellett be kellene vezetni a diplomás bérminimumot is - javasolta.

    Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára azt válaszolta: a kormány nem végzettség szerinti életpályamodellt vezetett be, hanem szakmai-ágazati életpályamodelleket, amelyek viszont igazodnak a végzettséghez. Hozzátette azt is, hogy a közszféra minden ágazatában volt bérrendezés.

    LMP: korrupciógyanús közbeszerzések miatt büntették az Állami Egészségügyi Ellátó Központot

    Hadházy Ákos (LMP) arról beszélt, hogy már másodszor büntették meg az Állami Egészségügyi Ellátó Központot korrupciógyanús közbeszerzés miatt. Kért-e vizsgálatot az ügyben Orbán Viktor miniszterelnök? - kérdezte.

    Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára úgy reagált: Hadházy Ákos azt kérte számon a kormányon, hogy miért nem egy külföldi cég nyert egy közbeszerzésen. Egyébként pedig ha valahol szabálytalanság történik, a jogorvoslati rendszer azt kiküszöböli - jegyezte meg.

    Fidesz: nehéz megmondani, miért támadja az ellenzék a Földet a gazdáknak! programot

    Pócs János (Fidesz) azt mondta: az Alkotmánybíróság (Ab) döntése szerint a Földet a gazdáknak! program nem ütközik az alaptörvénybe. A programot az ellenzék támadta meg, de az Ab megerősítette annak jogszerűségét - jelezte, hozzátéve: nehéz megmondani, hogy az ellenzék miért támadja a programot. Az Ab ugyanakkor arra szólította fel az Országgyűlést, egészítse ki a földalaptörvényt - emlékeztetett.

    Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára azt válaszolta: reméli, pont került az ügyre, de az kiderült, hogy a földművesek csak a Fidesz-kormányra számíthatnak. Egyúttal jelezte, az Ab észrevételeit jogszabállyal akarják orvosolni, ehhez azonban kell az ellenzék is, mert kétharmados rendelkezésekről van szó.

    MSZP: megépül-e valaha a kelenföldi zajvédőfal?

    Józsa István (MSZP) arról érdeklődött, hogy mikor épül meg Őrmező és Kelenföldi pályaudvar közötti zajvédőfal, és felújítják-e valaha a pályaudvar épületét.

    Fónagy János NFM-államtitkár azt közölte: a szóban forgó helyen az eddigi zajmérések nem érték el a határértéket, de a Kelenföld-Budaörs vasúti szakasz rekonstrukciója során a zaj elleni védekezés kérdését ismét meg lehet vizsgálni, és ha kell, meg lehet valósítani a zajvédő falat.