Varga Mihály: jövőre új belföldi eurókötvényt bocsát ki az ÁKK
Budapest, 2017. december 19., kedd (MTI) - Jövőre új termék, egy belföldön kibocsátott eurókötvény jelenik meg a piacon, amelyet a forint államkötvény aukcióhoz hasonló rendszerben bocsát majd ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) - jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a tárca és az ÁKK közös sajtótájékoztatóján, kedden Budapesten.
Varga Mihály kiemelte: már nyolcadik éve csökken az
államadósság, a kamatkiadások jövőre várhatóan a GDP 2 százaléka alá
mérséklődnek.
Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója elmondta: a jövőre lejáró
devizaadósság összege 2,3 milliárd euró, ami meghaladja a tervezett
1 milliárd eurós külföldi kötvénykibocsátást, így a központi
költségvetés devizaaránya tovább csökkenhet, a jövő év végére
várhatóan 20 százalék alá mérséklődik az idei 22 százalékról.
Varga Mihály kiemelte: a központi költségvetés adósságának 22
százalékos devizaaránya és a belföldi befektetők súlyának emelkedése
azt eredményezte, hogy az állam ma már nincs kiszolgáltatva a
nemzetközi pénzpiacok hangulatváltozásainak. Pozitív folyamat az is,
hogy az alacsony kamatok mellett csökken a kamatkiadás. Rámutatott:
ma már a lengyel hozamok alatt van a magyar állampapírok
hozamszintje. A magyar hozamok most már a cseh hozamok környékén
állnak, azaz adósságfinanszírozás terén versenyképes a V4-országok
között.
Varga Mihály emlékeztetett: a devizakötvény-csere során -,
amikor 1,2 milliárd dollár összegű, 2018-2023 között lejáró, magas
kamatozású papírokat vásároltak vissza és egymilliárd euró értékben
bocsátottak ki tízéves devizakötvényt 1,9 százalékos kamattal -
hatszoros volt a túljegyzés. Emellett nemzetközi szinten is példa
nélküli módon a dollárkötvények visszavásárlása prémium nélkül
történt. Ha a piaci körülmények engedik, jövőre is élni próbál majd
hasonló eszközökkel a kormányzat - mondta a miniszter.
Hangsúlyozta, az állampapírok 80 százalékát lakossági ügyfelek
vették meg, kedvező az is, hogy az állampapírok háromnegyede ma már
egy évnél hosszabb futamidejű.
Rámutatott: a következő évet alacsony forint- és
devizakötvény-lejárat jellemzi, a cél az, hogy az új kötvények
vonzóak legyenek. Az új belföldi eurókötvény-kibocsátások, a
forintkötvények piacra dobásához hasonlóan, folyamatosan az
aukciókon történnének, így a nagybani befektetők negyedévente
tudnának eurókötvényeket vásárolni, anélkül, hogy kilépnének az
országból.
A miniszter jelezte: a jövő évben nem cél új, "egzotikus
piacokon történő megjelenés", ám az idén kifutó szamurájkötvények
helyére újabb - nem jelentős összegű - japán kibocsátás tervbe
vételét kérte az Államadósság Kezelő Központtól, hogy ezen az ázsiai
piacon továbbra is ott legyen az ország.
Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója kiemelte: az idén a
hozamcsökkenés számottevő volt, ebben az évben sikerült először
negatív kamattal is állampapírt piacra dobni. Kiemelte: bár jövőre
választási év lesz, a három meghatározó nemzetközi hitelminősítőből
két hitelminősítőnél is felminősítés előtt áll az ország.
Barcza György jelezte: a magyar állampapírok iránti kereslet
jelentős volt, az aukciókon háromszoros volt az átlagos túljegyzés,
a legkeresettebb papír pedig ma már nem a 3, hanem az 5 éves
futamidejű papír. A vásárlók 82 százaléka magánszemély, sőt a
legújabb értékesítési adatok már 90 százalékos arányról szólnak -
fűzte hozzá Barcza György.
Az ÁKK vezérigazgatója elmondta: a nettó finanszírozási igény
jövőre 1361 milliárd forint lesz. Az összes törlesztés 7397 milliárd
forint lesz, így a bruttó finanszírozási igény 8758 milliárd
forintot ér el. A devizalejárat 2,3 milliárd euró lesz - tette hozzá.
Barcza György kiemelte: a jövő évi kibocsátási terv lényegében
megegyezik a 2017-es elképzelésekkel, a lakossági értékesítésben az
idei tervekben eredetileg 583 milliárd forintos kibocsátás
szerepelt, ezt célozzák meg 2018-ban is. Idén a lakossági papírok
kibocsátását 1700 milliárd forintra emelték, hogy az uniós
előfinanszírozás fedezetét biztosítsák - jelezte.
Kérdésre válaszolva Varga Mihály elmondta: uniós forrásként
300-600 milliárd forint közötti összeg folyik be még az idei év
végéig, s folyamatosan próbálják meggyőzni az EU illetékeseit arról,
hogy a hullámokban jövő kifizetések helyett a folyamatos, ütemezett
pénzutalás kedvezőbb lenne.
A nemzetgazdasági miniszter elmondta: a Paks II. erőmű esetében
idén 80 millió euró lehívás lesz, ezt a költségvetés gond nélkül
tudja finanszírozni, előtörlesztésben is gondolkodnak. Jövőre 180
millió euró lehívására lehet szükség az Oroszországgal megkötött
megállapodás szerint. A Budapest-Belgrád vasút finanszírozását egy
hosszú lejáratú hitelszerződés biztosítja majd, egyelőre a
tenderkiírások zajlanak - tette hozzá Varga Mihály.