MNB: erős a bérleti és a befektetési kereslet a hazai kereskedelmi ingatlanok piacán
Budapest, 2019. április 15., hétfő (MTI) - Erős a bérleti és a befektetési kereslet a hazai kereskedelmi ingatlanok piacán, erre a kínálat csak késve tud reagálni, tavaly a piac minden területén csökkent a kihasználatlansági ráta - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) először publikált Kereskedelmiingatlan-piaci jelentéséből.
A magyarországi kereskedelmi ingatlanok piacának befektetési
forgalma rekordot döntött tavaly, elérte az 1,8 milliárd eurót a
második fél évben lebonyolított jelentős tranzakcióknak köszönhetően
- emelte ki a jelentés megállapításai közül Nagy Tamás, az MNB
főosztályvezetője a kiadvány hétfői budapesti bemutatóján.
Hozzátette, hogy a várakozások szerint a legtöbb ingatlantípus
esetén a befektetési kereslet emelkedik vagy fennmarad.
A bankok vállalati hitelállományának mintegy 40 százaléka volt
tavaly Magyarországon kereskedelmi célú ingatlannal fedezett hitel.
A kereskedelmi ingatlanok piaca több csatornán keresztül is képes
hatást gyakorolni a pénzügyi rendszer stabilitására, ezért tartja
fontosnak az MNB, hogy nyomon kövesse és elemezze a folyamatokat -
mondta el Nagy Tamás.
Az irodapiacot tavaly is erős bérleti kereslet jellemezte, az
átadások kiemelkedő volumene ellenére is tovább csökkent a
kihasználatlansági ráta. Budapesten az arány az eddigi
legalacsonyabbra, 7,3 százalékos szintre süllyedt, bár a fővárosban
231 ezer négyzetméternyi új irodaterületet adtak át 2018-ban, az
előző évi háromszorosát.
A következő három évben továbbra is jelentős új irodakínálat
várható, a meglévő állomány 13 százalékának megfelelő új terület
épül Budapesten.
A fővárosban és az agglomerációban található ipari-logisztikai
ingatlanok kihasználatlansági rátája a valaha mért legalacsonyabb
szintre, 2,4 százalékra csökkent. Az erős kereslet miatt a bérleti
díjak 15 százalékot meghaladó mértékben nőttek.
Az elmúlt években csaknem 100 százalékos előbérlet mellett adtak
át új ingatlanokat ebben a szegmensben; 2019-re több, még le nem
kötött ipari-logisztikai terület átadása várható, de spekulatív
fejlesztések nem indulnak - ismertette az MNB főosztályvezetője.
A kiskereskedelmi ingatlanok területén az elmúlt években csak
korlátozott volumenű új kínálat jelent meg, a közeljövőben sem
várható nagy számú új átadás. Az új kínálat hiánya és a növekvő
kereslet a bérleti díjak folyamatos emelkedésével járt.
Egyre nagyobb teret nyer az online kereskedelem, de a
bevásárlóközpontok létjogosultságát ez sem kérdőjelezi meg,
ugyanakkor a jelentés megállapításai szerint a kereskedőknek és az
ingatlantulajdonosoknak rendszeres fejlesztésekre lesz szükségük,
hogy a vásárlókat továbbra is be tudják vonzani.
A korábbi időszaktól eltérően a tavalyi szállodanyitások
fókuszában Budapest állt, és ez az előkészítés alatt álló projektek
összetételében is megmutatkozik. A szállodaépítési aktivitás
hatására a következő három évben több mint kétszer annyi szállodai
szoba átadását tervezik, mint amennyi az elmúlt négy évben elkészült.
A budapesti irodabefektetések hosszú lejáratú állampapírokhoz
viszonyított hozamfelára továbbra is jelentős. Tranzakcióösszeg
alapján a befektetői vásárlások 65 százaléka magyar szereplőkhöz
kötődött, ami kiemelkedőnek számít.
Tavaly a hazai nyilvános ingatlanbefektetési alapok nettó
eszközértéke 41 százalékkal nőtt. Az alapok ingatlanbefektetéseinek
nettó eszközértékhez viszonyított aránya 2018 végén 53 százalék
volt, ami biztonságos szintnek tekinthető.
A kereskedelmiingatlan-piac élénkülésével 2018 folyamán nőtt a
hitelintézetek kereskedelmi ingatlannal fedezett
projekthitel-állománya, elsősorban a forinthitel-állomány növekedése
miatt.
Éves összevetésben az ipariingatlan-fejlesztésekre és
szállodavásárlásokra nyújtott hitelek állománya bővült leginkább, de
továbbra is az irodákat és kiskereskedelmi ingatlanokat finanszírozó
hitelek képviselik a legnagyobb arányt az állományon belül.
A jelentés szerint a bankok 2019 első fél évében érdemi
szigorítást terveznek az üzleti célú ingatlanhitelek feltételeiben,
a tervezett szigorítás fő indoka az ingatlanárak túlzott emelkedése
miatti óvatosság és a banki tőkehelyzet.