Nőhet a szív- és érrendszeri halálozások száma a megállapodás nélküli Brexittel
London, 2019. január 30., szerda (MTI) - Több ezerrel nőhet a szívbetegség és stroke miatt elhunytak száma Nagy-Britanniában a következő évtizedben, ha az ország megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból - állapította meg egy új tanulmány.
Jelentősen nőhetnek a gyümölcs- és zöldségárak a Brexit után,
mivel az ország a gyümölcsök 84 százalékát, a zöldségek 48
százalékát külföldről hozta be a 2017-es adatok szerint - írták a
kutatók a BMJ Open aktuális számában.
A megállapodás nélküli Brexit lesz a legköltségesebb és
legkárosabb: a gyümölcs- és zöldségfogyasztás visszaesése miatt
nagyjából 12 400-an halhatnak meg szív- és érrendszeri betegségekben
egy évtized alatt - idézte a tanulmányt a medicalxpress.com.
A gazdaság sok szektorára lesz komoly hatással a kilépés, az
egészségügyi következményeket azonban kevés tanulmány vizsgálta
eddig.
Az Imperial College London kutatói négy különböző Brexit-verzió
lehetséges hatásait kutatták az úgynevezett IMPACT modell
segítségével, amely számos fontos étrendet, gazdasági és
egészségügyi adatot kombinál.
Azt találták, hogy a megállapodás nélküli kilépés vezetne a
legnagyobb áremelkedéshez, a banán ára majdnem 17, a citrusféléké
több mint 14, a paradicsomé csaknem 15 százalékkal nőne.
A gyümölcs- és zöldségbevitel jelenleg is az ajánlott mennyiség
alatt van a brit lakosság több mint felénél, a Brexit megállapodás
nélküli verziója esetén a gyümölcsfogyasztás 11,4 százalékkal, a
zöldségfogyasztás több mint 9 százalékkal esne vissza.
Az ezzel összefüggő szív- és érrendszeri betegségek száma
szintén minden verzióval nőne, de a legártalmasabb a megállapodás
nélküli kilépés lenne. Ez 2021 és 2030 között 12 400 halálesettel
jelentene többet, ami majdnem 2 százalékos emelkedés a becslések
alapján.
Ha a dráguló import miatt otthon termelt gyümölcsök és zöldségek
mennyisége két százalékkal emelkedne, az nem változtatna lényegesen
a becsléseken.
A kutatók hozzátették, hogy a Brexitnek egyéb hatásai is
lehetnek az élelmiszerek termelésére és fogyasztására, jelenleg
például mintegy 80 ezer, főként uniós tagállamokból érkező
idénymunkás aratja az otthon termesztett zöldséget és gyümölcsöt.
Az ő szabad mozgásuk nélkül valószínűleg csökken a friss, otthon
termelt termények mennyisége is.