Trócsányi: Magyarország továbbra sem csatlakozik az Európai Ügyészséghez
Brüsszel/Luxembourg, 2018. június 4., hétfő (MTI) - Magyarországnak továbbra sem áll szándékában részt venni az Európai Ügyészség létrehozásával megvalósuló megerősített együttműködésben, az álláspont esetleges felülvizsgálata jelenleg nincs napirenden - közölte Trócsányi László az EU-tagországok bel- és igazságügyi minisztereinek luxembourgi tanácskozását követően az MTI-vel hétfőn.
Az igazságügyi miniszter elmondta, a tanácsülés alkalmával
egyeztetett Vera Jourová jogérvényesülésért felelős uniós biztossal,
aki tájékoztatást adott az Európai Ügyészség létrehozásával
kapcsolatos fejleményekről, valamint beszámolt a következő több éves
pénzügyi keret részeként május 2-án bemutatott, az uniós
költségvetésnek a jogállamiság általános hiányossága esetén történő
védelméről szóló rendelettervezetről.
Kifejtette, Magyarországnak kiemelten fontos, hogy a létrejövő
ügyészség, a helyi hatóságokkal és a több országot érintő
nyomozásokat és büntetőeljárásokat összehangoló európai uniós
ügynökség (Eurojust), valamint az európai csalásellenes hivatal
(OLAF) világosan elkülönült hatásköri keretek között működjön.
Mielőbb szeretné megismerni az ügyészség és a megerősített
együttműködésben részt nem vevő tagállamok közötti együttműködés
részleteiről szóló javaslatot is.
A miniszter a jogállamisági kondicionalitásra vonatkozó
rendelettervezet kapcsán aláhúzta, a javaslat Magyarország számára
több szempontból is aggályos. Kiemelte: kétségesnek tartja, hogy az
uniós szerződés hivatkozott cikke erre megfelelő alap lenne.
A miniszter beszámolt arról, hogy találkozott Katarina Barley
német igazságügyi miniszterrel, akit az igazságszolgáltatásba vetett
közbizalom erősítése érdekében, a bírói függetlenség elvének
tiszteletben tartása mellett tervezett intézkedésekről
tájékoztatott. Elmondta, az Igazságügyi Minisztérium egy bírókból és
egyetemi professzorokból álló bizottság bevonásával jelentést készít
a magyar igazságszolgáltatás előtt álló feladatokról és a bírósági
igazgatás modelljeiről nemzetközi összehasonlításban. Trócsányi
László a közeljövőben Berlinbe látogat, hogy elemezze a német
igazságügyi tapasztalatokat.
A miniszter elmondta, hogy az uniós Igazságügyi Tanácsban a
miniszterek vitát folytattak a szerződési jog területét érintő, az
áruk adásvételéről szóló irányelv-javaslat kapcsán. Magyarország
egyetért azzal, hogy az árucikkekre egységes szabályozás
vonatkozzon, függetlenül attól, hogy hagyományos vagy úgynevezett
intelligens - beágyazott digitális tartalommal bíró - árukról van
szó - jelezte.
Hibás teljesítés esetén a fogyasztó rendelkezésére álló
jogorvoslatokat érintően Magyarország azt javasolta, hogy az
irányelv tartalmazza vagy legalább nem zárja ki a nemzeti jog
szintjén azt a magyar jogban ismert lehetőséget, amely szerint a
jogosult a hibás árut a kötelezett költségére kijavítja vagy mással
kijavíttatja. Az igények érvényesítésére vonatkozó határidők esetén
Magyarország azt támogatta, hogy a javaslat csupán a minimális
időtartamot határozza meg, azonban attól a tagállamok a fogyasztó
részére kedvező módon eltérhessenek - közölte.
Ismertetése szerint a miniszterek elfogadták továbbá a tanácsi
álláspontot a megelőző szerkezetalakításról, a második esélyről,
valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és mentesítési
eljárások hatékonyságának a növeléséről szóló irányelv-tervezet
egyes kérdéseiről.
Vitát folytattak a házassági ügyekben és a szülői felelősségre
vonatkozó eljárásokban a joghatóságról is, valamint a határozatok
elismeréséről és végrehajtásáról szóló vonatkozó tanácsi rendelet
néhány meghatározó aspektusáról. Az igazságügyi miniszter elmondta,
Magyarország elkötelezett a felülvizsgálat sikere mellett és
támogatja a jelenlegi és a soron következő elnökséget az új rendelet
elfogadásában.
A gyermek másik tagállamban való elhelyezésével összefüggésben
kiemelte, hogy amikor egy tagállami bíróság egy másik tagállambeli -
például annak állampolgárságával rendelkező, onnan származó -
gyermek elhelyezéséről dönt, a gyermek veszélyeztetése esetén
előzetesen vegye fel a kapcsolatot a származási állam érintett
hatóságaival a gyermek nevelésére alkalmas családtagra vagy hozzá
közeli személyre vonatkozó információ beszerzéséhez.
Véleménye szerint uniós szinten azt kell előmozdítani, hogy
minden gyermek lehetőleg a saját családjában, és ne idegen
országban, például nevelőszülőknél nőjön fel. A határozatok
elismerésének és végrehajtásának rendszerét illetően közölte, hogy
Magyarország fenntartja korábbi álláspontját: nem támogatja a
határozatot végrehajtó tagállam kontrolljának a teljes kizárását
egyes privilegizált - kapcsolattartási és a gyermek visszaadását
elrendelő - határozatok vonatkozásában.
"Minden esetben fenn kell tartani a lehetőséget annak
vizsgálatára, hogy valóban érvényesültek-e az eljárás során az
Alapjogi Chartában is lefektetett olyan jogok, mint az alperes
védekezési joga, a gyermek meghallgatáshoz való joga és az
igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés joga. A pénzkövetelések
esetében az uniós jog biztosítja ezt, így paradox helyzetet
eredményezne, ha épp egyes gyermekekkel kapcsolatos határozatok
esetében hiányozna ez a kontroll mechanizmus" - fogalmazott.
A miniszterek az elektronikus bizonyítékokhoz való hozzáférés
kapcsán vitát folytattak az uniós bizottság által előterjesztett, a
büntetőügybeli elektronikus bizonyítékokra vonatkozó, közlésre és
megőrzésre kötelező európai határozatokról szóló rendelettervezet,
valamint az azzal szorosan összefüggő, a jogi képviselőknek a
büntetőeljárásban bizonyítékok összegyűjtése céljából történő
kinevezéséről szóló harmonizált szabályok meghatározásáról szóló
irányelvtervezet kapcsán is - mondta az igazságügyi miniszter.