WWF: az európai túlfogyasztás napja május 10-ére esik
Budapest, 2019. május 9., csütörtök (MTI) - Ha a világon mindenki úgy élne, mint az átlag európai lakos, a természet ez évi erőforrásait május 10-ig teljesen ki is merítenénk, és nagyjából 2,8 bolygóra lenne szükségünk a fennmaradáshoz - olvasható a Természetvédelmi Világalap (WWF) közleményében.
A Global Footprint Network adatai szerint tavaly augusztus
1-jén léptük át azt a dátumot, amikor az emberiség fogyasztása
túllépi azt a mennyiséget, amelyet a Föld egy év alatt képes
újratermelni, az év hátralévő részében a Föld csupán "hitelezte" az
erőforrásait az emberiség számára. A fogyasztás mértékét tekintve ez
egy globális átlag, ami országonként más és más képet mutat. A
legfrisebb adatok szerint idén az európai túlfogyasztás napja május
10-ére esik - írják a WWF Magyarország csütörtöki közleményben.
Az európai túlfogyasztás napjának dátumát úgy állapítják meg,
hogy összehasonlítják az egy lakosra jutó ökológiai lábnyomot a
globálisan rendelkezésre álló, egy személyre eső biokapacitással.
"Ha a világon mindenki ugyanolyan ökológiai lábnyommal
rendelkezne, mint az átlag európai lakos - például ugyanannyi
szén-dioxidot bocsátana ki, ugyanannyi élelmiszert, rost- és
faanyagot használna és ugyanannyi beépített területet foglalna el -
akkor május 10-ig az emberiség annyit használna el a természet
erőforrásaiból, amennyit bolygónk egy egész év alatt tud megújítani
- figyelmeztetnek a közleményben.
Figyelembe véve az Európai Unió ökológiai lábnyomát és a
határain belüli biokapacitását - vagyis a biológiailag termékeny
területeket - az EU lakosai jelenleg kétszer annyi erőforrást
használnak fel, mint amennyit annak ökoszisztémája képes megújítani.
Az EU lakossága a Föld biokapacitásának majdnem 20 százalékát
használja fel, miközben a világ populációjának összesen 7 százalékát
foglalja magában. Így 2,8 bolygóra lenne szükségünk, ha mindenki
olyan ütemben fogyasztana, mint egy átlagos EU lakos. Ez jóval
felülmúlja a világátlagot, ami körülbelül 1,7 bolygónak felel meg.
Az adatok lényeges különbségeket mutatnak a tagállamok
fogyasztási szokásai között. Luxemburg az első olyan EU-s ország,
amelyik mindössze 46 nappal az év kezdete után elérte
túlfogyasztásának napját, míg Románia az utolsó helyen van, mivel az
egész évre rendelkezésre álló erőforrásokat 192 nap alatt használja
fel.
A közlemény a következmények között sorolja, hogy a szélsőséges
időjárási jelenségek 1980 óta 450 milliárd euróba kerültek az
európai gazdaságnak, a levegőszennyezés pedig minden évben 430.000
korai halálozást eredményez Európában.
Magyarországon is jóval túllépjük az ideális fogyasztási
szintet, hiszen ha az egész világ úgy élne, mint hazai lakosság,
akkor több mint kettő Földre lenne szükségünk.
Mint a közleményben hangsúlyozzák, a bolygó túlterhelése a
biológiai sokféleség drasztikus csökkenéséhez vezetett, és mára
többek között olyan problémákat okoz, mint a halállományok
zsugorodása, vízhiány, talajerózió, levegőszennyezés vagy az
éghajlatváltozás. Ezek pedig fokozzák az extrém időjárási
körülményeket, az aszályokat, árvizeket és tűzvészeket. Mindezek
pedig további feszültségeket és konfliktusokat váltanak ki, és
súlyosbítják a globális egyenlőtlenséget.
A jelentés kiemeli a különbségeket az uniós tagállamok és a
világ többi országának ökológiai lábnyoma között, valamint azt is
megmutatja, hogy bár az EU-országok között nagyok az eltérések, egy
dolog azonban mindegyik országra jellemző: egyikük sem működik
fenntartható szinten.
A közlemény szerint a jelentés üzenete megerősíti a hétfőn a
Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatások védelmével foglalkozó
Kormányközi Tudományos Testület (IPBES) új tudományos jelentésében
leírtakat, mely többek között arra is rámutat, hogy a következő
időszakban akár egymillió állat- és növényfaj is kihalhat.
"Életmódunk hatással van a bolygóra. Nem lehet kétségünk afelől,
hogy változtatnunk kell. Erre globális és helyi szinten egyaránt
szükség van. Ha ma cselekszünk, akkor még visszafordíthatjuk a
negatív folyamatokat, és talán van esélyünk, hogy a tiszta levegő,
ivóvíz, élelmiszerek és mindaz, amit a természet nyújt, gyermekeink
számára is elérhetők legyenek" - idézi a közlemény Antal Alexát, a
WWF Magyarország kommunikációs vezetőjét.
A WWF ezért egy fenntarthatósági egyezmény elfogadását sürgeti,
amely olyan konkrét célokat és intézkedéseket fogalmazna meg a
klímaváltozással, a természetvédelemmel és a fenntartható
fejlődéssel kapcsolatban, Európára vonatkozóan, amelyeket a
következő öt éven belül teljesíteni kell.