OGY - Matolcsy: jövőre 3,5-4 százalékos lehet a gazdaság bővülése
Budapest, 2016. december 12., hétfő (MTI) - Jövőre 3,5-4 százalék között bővülhet a magyar gazdaság, 2016-ra a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fenntartja 3 százalékos GDP-növekedési prognózisát - mondta Matolcsy György jegybankelnök az Országgyűlés gazdasági bizottsága hétfői ülésén, amelyen a bizottság elfogadta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2015. évről szóló üzleti jelentését és beszámolóját.
Hozzátette, fennmaradnak a laza monetáris kondíciók, de az MNB
fontosnak tartja a forintárfolyam stabilitását is.
Matolcsy György az írásos beszámolót kiegészítve hangsúlyozta:
az MNB tevékenysége 2015-ben hatékony, eredményes és sikeres volt, a
jegybanki törvényben foglaltaknak megfelelően biztosították az
árstabilitást, a pénzügyi stabilitást és a kormányzati
gazdaságpolitika támogatását, 2015-ben helyreállt a fiskális
költségvetési és a monetáris jegybanki politika egyensúlya.
A jegybankelnök felidézte, hogy 2015-ben a jegybanki alapkamat
1,35 százalékra csökkent, amely akkor történetében a legalacsonyabb
szint volt, azóta pedig tovább, 0,90 százalékra mérséklődött az
alapkamat.
A 2013-ban indított növekedési hitelprogram elérte, hogy a hazai
kis- és középvállalkozások kikerüljenek a "kiszáradás" állapotából,
31 ezer mikro-, kis és középvállalat 2100 milliárd forint hitelt
vett fel 2015 végére, ez az összeg ma már 2500 milliárd forint
felett van - hangsúlyozta. Megjegyezte azt is, hogy a 2007-2013-as
teljes európai uniós forrásból 16 százaléka ment
gazdaságfejlesztésre, a jegybank ugyanakkor a növekedési
hitelprogramban ennél több forrás tudott célzottan a kkv-khoz
eljuttatni.
A következő évek legfontosabb gazdaságpolitikai feladatának
nevezte a gazdasági felzárkózási pálya fenntartását.
Matolcsy György eredményesnek nevezte az önfinanszírozási
programot is, mivel ennek köszönhetőn jelentős összeg áramlott a
jegybanki számlákról az állampapírok felé, ami kedvező hatással volt
az államadósság finanszírozására. Hozzátette, az elmúlt három évben
300 milliárd forinttal csökkent az államadósság finanszírozása a
jegybank önfinanszírozási programja és alacsonyabb kamatszint révén,
2016-ban 300 milliárd, 2017-ben pedig a 400 milliárd forintot is
meghaladja majd az így nyert megtakarítás.
Megemlítette, hogy 2015-ben az államadósságon belül a
devizaarány jelentősen csökkent, 2016 végére 25 százalékra
mérséklődhet a teljes államadósságon belül a devizaadósság aránya.
Matolcsy György jelentős eredménynek tartotta, hogy 2014-ben 3
ezer milliárd forint lakossági ingatlan jelzálog
deviza-hitelállományt sikerült kivezetniük a kormány és a jegybank
közös programjában, amelyet 2015-ben folytattak a lakossági gépjármű
és fogyasztási devizahitel területén.
A MNB kezdeményezésére 2015-ben 2 óráról 1 órára csökkent a
pénzügyi átutalások időtartama, további mérséklődés lesz, a nagyobb
pénzforgási sebesség révén pedig a gazdasági növekedés üteme
erősödik - tette hozzá a jegybank elnöke.
A jegybank felügyeleti tevékenysége 2015-ben szavai szerint
nagyobb sebességre kapcsolt, és helyreállította a magyar pénzügyi
rendszerben a normális, tisztességes pénzügyi működés
alapfeltételeit, 2,5 milliárd forint bírságot szabtak ki abban az
évben.
Matolcsy György szólt arról, hogy 2013 óta a MNB nyereségesen
működik, jó irányt jelez, hogy az MNB a 2012. évi 40 milliárd forint
veszteséget után 2015-ben 50 milliárd forint osztalékot fizetett be
a költségvetésbe, emellett 100 milliárdot meghaladó
eredménytartalékkal rendelkezik.
A képviselői hozzászólásokban Tóth Csaba szocialista képviselő
kifogásolta a devizahitelek forintosításánál alkalmazott átváltás
mértékét.
Volner János jobbikos képviselő megfogalmazta, hogy szerinte a
növekedési hitelprogramhoz nagyvállalatok is hozzáfértek, miután
átszervezték a cégüket.
Szakács László szocialista képviselő úgy vélte, hogy a magyar
gazdasági növekedés elmarad a környező országokétól, szerinte a
jegybanknak a brókercsalásokat nem lelepleznie kellett volna, hanem
megelőzni.
Bánki Erik fideszes képviselő, a bizottság elnöke rámutatott: a
nemzetgazdaság érdekei szerint végezte munkáját az MNB 2015-ben.
Képviselői kérdésekre válaszolva az MNB elnöke elmondta: piaci
árfolyamon és megfelelő időben váltották át a lakossági
devizahiteleket forintra.