Balog: amit ma tanítanak, az holnap a nemzeti emlékezet része lesz
Cegléd, 2017. március 31., péntek (MTI) - Amit ma a tanárok tanítanak, és jól tanítják, az a fiatalokon keresztül holnap a közös nemzeti emlékezet része lesz - mondta az emberi erőforrások minisztere egy pénteki ceglédi pedagógusfórumon.
Az 1956: a magyar forradalom a legújabb történeti kutatások
tükrében című akkreditált pedagógus-továbbképzés keretében tartott
rendezvényen Balog Zoltán - aki az 1956-os Emlékbizottság elnöke is
- kifejtette: lennie kell olyan közös nemzeti emlékezetnek, aminek
vannak alappontjai, olyan értékek, események, amelyeket senki sem
kérdőjelez meg. Szükség van tájékozódási pontokra, de ezek a múltban
vannak és nem a jövőben, mert csak a múltat látjuk; 1956 ilyen
tájékozódási pont, és még sokat kell tenni ahhoz, hogy meg lehessen
felelni ennek az örökségének - tette hozzá.
Az 1956-os Emlékbizottság támogatásával zajló, tavaly ősszel
indult pedagógus-továbbképzésen eddig több mint háromezren vettek
részt, és több mint 1700 pedagógus jelentkezett a második félévre. A
miniszter fontosnak nevezte, hogy nemcsak történelmet oktató tanárok
vesznek részt a programban, mert "ez nem egyszerűen arról szól,
hogyan és mit tanítunk 1956-ról, hanem sokkal többről: a közös
nemzeti emlékezetről".
Balog Zoltán méltatta a pedagógusok szerepét, hiszen - mint
mondta - nagyon sok múlik az ismeretek átadásán. A tanárok érdeme,
ha úgy tudnak tanítani, hogy az megérintse a fiatalokat, de ehhez
maguknak is érdeklődőknek kell lenniük, mert a diákok ezt megérzik -
jegyezte meg.
Szólt azoknak a technikai eszközöknek a fontosságáról is, amely
hozzásegít az átélhetőséghez, a fiatalok figyelmének felkeltéséhez.
Mint fogalmazott, a hagyományos tartalmak, értékek megszólalhatnak a
legmodernebb eszközökön.
A miniszter kitért arra is, hogy az újkori magyar történelem
szomorú történése és mélypontja volt, hogy 1956 50. évfordulóját nem
sikerült tisztességesen megünnepelni. A 60. évforduló ezért vált
fontossá, s egyfajta jóvátétel is volt, talán még éppen sikerült
elérni a résztvevőket - fogalmazott.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, az
emlékbizottság társelnöke az 1956-os emlékév jelentőségét méltatva
kiemelte: szerették volna megköszönni a magyar embereknek, a
hősöknek 1956-ot, a külföldieknek pedig azt, hogy odaálltak a magyar
menekültek mellé. Meg kellett mutatni, hogy a hős az egész magyar
nemzet volt: a diákok, akik kimentek az utcára, a munkás fiatalok,
akik "feljöttek vidékről, élelmiszert hoztak" - mondta. "Visszaadtuk
a magyar nemzetnek 1956-ot, és azt akartuk megmutatni, hogy ez közös
ügy volt, és a nemzeti helytállásról szólt."
A továbbképzés nem az alapvető információk átadásáról szól,
hanem például közös beszélgetések zajlanak arról, hogyan lehet
jobban, átélhetőbben közvetíteni a diákoknak az akkori történéseket,
eseményeket - mondta a közmédiának a főigazgató. Hozzátette: a
magyar történelemtanárok nagyon felkészültek, lelkesek, és nagyon
fontos munkát végeznek.
Mint a továbbképzés ismertetőjében olvasható, a Közép- és
Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány az
1956-os emlékév keretében az 1956: a magyar forradalom a legújabb
történeti kutatások tükrében címmel indított
pedagógus-továbbképzést. A program célja, hogy a részt vevő
pedagógusok ismerjék meg az 1956-os magyar forradalom és
szabadságharcra vonatkozó legújabb hazai és külföldi történeti
kutatások eredményeit, a jó gyakorlatok megosztásával pedig
módszertani útmutatót is kapjanak.
A történeti kérdéseket taglaló tematikai egységek oktatói a
Terror Háza Múzeum, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és
Archívum, valamint a Veritas Történetkutató Intézet kutatói.