Vizoviczki-ügy - Védence felmentését kérte Vizoviczki László ügyvédje
Budapest, 2017. március 31., péntek (MTI) - Védence felmentését kérte Vizoviczki László ügyvédje a vállalkozó és 33 társa ellen költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt indult büntetőperben pénteken a Fővárosi Törvényszéken.
A vádhatóság képviselője előzőleg a vádlottak többségére
fegyházbüntetés kiszabását indítványozta, mivel álláspontja szerint
a Vizoviczky László által irányított csoport bűnszervezetként
követte el a költségvetési csalást.
Jován László, Vizoviczki László ügyvédje ezzel szemben
elsődlegesen azt kérte, bűncselekmény hiányában mentse fel a bíróság
védencét, mert szerinte egy adóvitáról van szó, amely nem a
büntetőbíróságra tartozik. Másodsorban szintén felmentést
indítványozott, mert úgy vélte: az ügyészség a Vizoviczki László
terhére rótt bűncselekményt nem tudta bizonyítani.
Az ügy lényege, hogy a Vizoviczki Lászlóhoz köthető -
vendéglátóhelyeket üzemeltető - gazdasági társaságok 2010 és 2012
között a bevétel jelentős részét eltitkolták. A vádlottak ellen a
Központi Nyomozó Főügyészség - más bűncselekmények mellett -
különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett
költségvetési csalás bűntette miatt emelt vádat.
A vád szerint a budapesti szórakozóhelyek üzemeltetőjeként
ismertté vált elsőrendű vádlott, Vizoviczki László az 1990-es évek
első felétől Budapesten egyre több vendéglátóipari tevékenységet
folytató gazdasági társaságban szerzett érdekeltséget, és
bevételeinek illegális növelésére törekedett. A vádbeli időszakban
48 cégből álló cégcsoportot alakított ki. A gazdasági társaságok
ügyvezetői neki lekötelezett, általa megbízhatónak tekintett emberek
voltak. Emellett jó kapcsolatokat épített ki a Budapesti
Rendőr-főkapitányság és az V. kerületi kapitányság több vezető
beosztású tisztjével és más hatósági dolgozókkal is.
A vádbeli cselekmények elkövetési értéke összességében
milliárdos nagyságrendű.
A védő perbeszéde elején azt hangsúlyozta: az ügyészség által
vitatott fogalom, a bevétel eltitkolása ténylegesen egy
közigazgatási vétség, amelynek szankciója adóbírság, és
értetlenségét fejezte ki, hogyan kerülhetett ez az ügy
büntetőbíróság elé.
Kifogásolta azt is, az ügyészség nem fogalmazta meg pontosan,
milyen cselekménnyel követte el védence a felbujtói magatartást, és
bírálta, hogy a vádhatóság a cégcsoport irányítását, a vezetői
utasításokat tekinti ennek.
Megjegyezte: Vizoviczki "a nulláról építette fel a holdingját,
és épp ezért vaskézzel is irányította". Szigorú volt a szolgáltatás
mennyiségében, minőségében és színvonalában is - tette hozzá.
Bírálta azt az ügyészségi álláspontot is, hogy a vádlottak
bűnszervezetben követték el a terhükre rótt bűncselekményt. Jován
László szerint ugyanis az ügyészség által vázoltakból hiányzik az a
tartalmi elem, miszerint a szervezetet kifejezetten bűncselekmények
elkövetésére hozták volna létre. Még csak az sem igaz a védő
szerint, hogy a szervezet tagjai bűnözői életmódot folytattak volna.
Úgy vélte, számos kérdést nem tisztázott az ügyészség és
hiányolta azt is, hogy az eljárásban nem hallgattak meg
vendéglátóipari szakértőt sem. Nem sikerült feltárni a cégcsoport
működési mechanizmusát sem a védő szerint, mindössze 16 céget
vizsgáltak, miközben a holdingban 40 cég volt.
Megjegyezte: ebben az eljárásban szembetűnő volt, hogy
Vizoviczki Lászlón kívül az összes vádlott eleinte tanú volt.
Rámutatott a legfőbb ügyész egy korábbi állásfoglalására, miszerint
sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, ha valakit előbb
tanúként hallgatnak meg, majd meggyanúsítják. Tanúként ugyanis
igazmondási kötelezettség terheli az embert, míg gyanúsítottként nem
köteles magára terhelő vallomást tenni.
Az eljárás során az elsőrendű vádlott és társainak többsége
tagadta bűnösségét, de voltak, akik részben elismerték bűnösségüket.
A per a további vádlottak védőinek meghallgatásával folytatódik.
A Központi Nyomozó Főügyészség 2014 augusztusában egy másik
vádiratot is benyújtott Vizoviczki László és 21 társa ellen. Abban
az ügyben a vád vezető beosztású hivatalos személy által
kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés,
többen az ügyészség szerint bűnszervezetben követték el
cselekményeiket.