OGY - Krónika 6. rész (határozathozatalok)
Budapest, 2020. július 3., péntek (MTI) - A gyorsított per eljárásának bevezetéséről, a csődeljárások hatékonyabbá tételéről, valamint sportügyi és településkép-védelmi kérdésekben is határozatokat hozott a Ház. Az Országgyűlés alelnököt is válaszott.
Gyorsított perben kaphatnak kártérítést a bűncselekmények
áldozatai
Új eljárás, a gyorsított per bevezetéséről döntött az
Országgyűlés a bűncselekmények áldozatai számára annak érdekében,
hogy mielőbb kártérítéshez, sérelemdíjukhoz juthassanak.
A bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése
iránt indított gyorsított perről szóló törvényt 178 igen
szavazattal, 12 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.
Ahogy a törvény tárgyalásakor az igazságügyi tárca államtitkára
elmondta, az új jogintézmény bevezetését az indokolta, hogy a
bűncselekményekkel okozott kár megtérítésének a büntetőeljárási
törvényben biztosított lehetőségét jelenleg alig használják ki az
érintettek. Így a börtönzsúfoltsági eljárások kártalanítási pereiben
megítélt 9 milliárd forintnak mindössze 10 százaléka került az
áldozatokhoz.
Az elfogadott törvény biztosítja, hogy a börtönzsúfoltsággal
kapcsolatos kártalanítási eljárásban - amelyeket egy másik
jogszabály 2020 végéig felfüggesztett -, lehetőség legyen az
áldozati kártérítések kifizetésére.
A börtönzsúfoltság miatti kártalanítási ügyben eljáró bírónak
tájékoztatást kell nyújtania az érintetteknek.
A gyorsított per számos ponton eltér a polgári perrendtartásban
foglalt szabályoktól. Az áldozat igényérvényesítése könnyebbé válik
például a költségfeljegyzési jog biztosításával, és azzal is, hogy
lehetősége lesz a saját lakóhelye szerint elindítani az eljárást.
A gyorsított pereket a törvényszékek tárgyalják és soron kívül
járnak el, a keresetet pedig nem kapcsolhatják össze más keresettel.
A tárgyalást elsődlegesen elektronikus eszköz segítségével
folytatják le, hogy az áldozatnak ne kelljen találkoznia a
bűncselekmény elkövetőjével.
Egyszerűbb esetekben a per tárgyaláson kívül is elbírálható, és
a felek egyezsége is jóváhagyható tárgyaláson kívül. A másodfokú
bíróság és a Kúria a fellebbezésről és a felülvizsgálati kérelemről
ugyancsak tárgyaláson kívül dönt.
Hatékonyabbá válhatnak a csődeljárások
A csődeljárások hatékonyabbá tételét szolgálja az a változtatás,
amelyet 131 igen szavazattal, 40 nem ellenében és 20 tartózkodás
mellett fogadott el a Ház.
A változtatás megkönnyíti, hogy az eljárás egyezséggel záruljon,
egyszerűsíti az eljárásban részt vevők közötti kapcsolattartást, és
gazdaságvédelmi célú rendelkezéseket is tartalmaz.
A változtatás kezdeményezői számoltak azzal, hogy a
koronavírus-járvány gazdasági hatásait csökkentő intézkedések
ellenére a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt ágazatokban működő
vállalkozások is felszámolás alá kerülhetnek. Ezért a módosítás
lehetővé teszi, hogy a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó
szervezetek felszámolási eljárásában az államot elővásárlási jog
illesse meg.
Gazdaságvédelmi és közellátásbiztonsági megfontolásokból bővül a
stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezeteken belül az
a kör, amelynél a felszámolás során speciális szabályok
érvényesülnek.
Az előterjesztés felhatalmazza továbbá a kormányt, hogy
rendeletben külön szabályokat alkalmazzon a vállalkozások
reorganizációjára.
Sportügyi és településkép-védelmi módosításokat fogadott el a Ház
Igazgatási, gazdaságélénkítő célú, valamint vagyongazdálkodást
érintő rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslatot fogadott
el a parlament 133 igen szavazattal, 42 nem ellenében, 19
tartózkodás mellett.
Az előterjesztés 15 törvényt módosít, a Miniszterelnökség
államtitkára, Orbán Balázs szerint azzal a céllal, hogy a
koronavírus-járvány gazdasági hatásai elleni küzdelem jegyében egyes
igazgatási ügyekben, bizonyos gazdasági szektorokban, illetve
vagyongazdálkodási kérdésekben "lazítson", ezzel is segítve a
munkahelyek megmaradását, új munkahelyek teremtését és a gazdaság
élénkítését.
Változik például a sporttörvény: az elmúlt évek
sportesemény-pályázási és -rendezési tapasztalatai alapján kiemelik
az állami támogatású, hazai rendezésű, nemzetközi sporteseményeket,
valamint az állami támogatásból megrendezendő hazai és külföldi
sportdiplomáciai események pályázását és megrendezését, és e
feladatokat a kiemelt nemzetközi sportesemények rendezéséért felelős
miniszter hatáskörébe utalják.
Más sportügyi rendelkezést is tartalmaz a törvénycsomag azzal
összefüggésben, hogy a 2022-es magyar-szlovák közös rendezésű férfi
kézilabda Európa-bajnokság előkészítése során a kormány elállt a
veszprémi beruházás megvalósításától, ugyanakkor döntött a debreceni
helyszín támogatásáról. Ezért a vonatkozó jogszabályban nevesíteni
kell a debreceni helyszínt, hogy a szükséges eljárások és
beruházások 2022-ig megvalósulhassanak.
Módosul a településkép-védelmi törvény is. Az Országgyűlés
2016-ban fogadott el szigorúbb szabályozást a vizuális
reklámhordozókkal kapcsolatban a tisztább városkép és a vizuális
környezetszennyezés csökkentése érdekében, az érintettek pedig idén
december 31-ig kaptak átmeneti felkészülési időszakot. Ezt a
határidőt - a koronavírus-járvány reklámpiacra gyakorolt negatív
hatásaira hivatkozva - 2023. december 31-ig kitolták.
A vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt szintén átírja a
mostani csomag, így például megteremtették annak lehetőségét, hogy a
vagyonkezelő magánalapítvány alapítója az őt megillető alapítói
jogok gyakorlását az alapítványi vagyonellenőrre bízza.
Alelnökké választotta a Ház Brenner Kolomant
Az Országgyűlés 109 igen szavazattal, 1 ellenvoks és 1
tartózkodás mellett alelnökévé választotta Brenner Koloman jobbikos
képviselőt.